fbpx
Lavazza Caffé Service
|   Regisztráció  |   |   English   06 80 89 00 98   Használati útmutatók |  
Fiókom

Elfelejtettem a jelszavam

Covim kávé

 

Szenvedély és tapasztalat.

Amikor valaki COVIM kávét iszik, akkor egy olyan csésze kávét élvez, amelyet egy genovai kávépörkölő család tapasztalatából és szenvedélyéből hoztak létre és amely több, mint negyven éve szolgálja a fogyasztók ízlését és igényeit.

A COVIM olasz szívvel és szenvedéllyel készül.

Ma már az egész világ ismeri a kávét, de a világ legjobb kávéja még mindig az olasz eszpresszó. Egy Olaszországhoz szorosan kapcsolódó termékkel való munka nagy felelősséget és büszkeséget jelent a COVIM számára. Genovából származik a vállalat, egy több évszázados múltra visszatekintő tengerparti kikötővárosból. A vállalkozás innen a világ minden kontinensére eljutott az olaszok bölcsességével, tapasztalatával és hagyományaival, de legfőképpen a kávé iránti szeretetével.

A COVIM-nál a gyártó az első szenvedélyes kóstoló.

A COVIM a 20. század eleje óta népszerűsíti a kávékultúrát, és mindig elsőként ítélte meg termékei minőségét. A kávé iránti mélységes szenvedélyük arra késztette tulajdonosait, hogy olyan keverékeket hozzanak létre, amelyek teljes mértékben megfelel a rendkívüli kávé igazi ínyenceinek. Sok éves tapasztalatuk garantálja nem csak a minőséget, hanem az állandóságot minden COVIM keveréknél.

A COVIM kávé azért kiváló, mert tulajdonosai ismerik az ügyfeleik és piacuk igényeit.

A COVIM az évek során ügyfelei igényei mentén folyamatosan fejlődött. Rendszeresen kutatja a fogyasztók szokásait és a piaci igényeket. Ezek mentén három specifikus termékvonalat fejlesztett ki, amelyek mindegyikének megvannak a maga sajátosságai: a HoReCa vonal, vagyis a hotelek, éttermek, vendéglátó egységek számára kifejlesztett vonal, az automata gépek vonala és a kiskereskedelmi vonal.

A COVIM a technológia és az innováció elkötelezettje.

A vállalat meggyőződése, hogy a hagyománytisztelet együtt járhat a kutatással és fejlesztéssel. A gyártás minden szakaszát optimalizálni kell az elérhető legjobb technológiákba való folyamatos beruházással; a kutatás és a kísérletezés személyes hozzájárulásuk az eszpresszó kávé élvezetének javításához. Figyelmesen követik a piacok és a fogyasztók trendjeit, különös tekintettel az új formákra, az exkluzív, szabadalmaztatott technológiát alkalmazó rendszerek és kapszulák fejlesztésére.

A COVIM tiszteli a földet és annak gyümölcseit.

A kávé egy élő anyag, amely nagy tiszteletet, figyelmet és tudást igényel. A COVIM egy olyan valóban természetes, pótolhatatlan terméken alapul, mint a kávé. Ezt három különböző kontinensen termesztik, amelyek az Egyenlítőn, a Rák és a Bak trópusa között találhatók. A sok éves tapasztalat képessé teszi a COVIM-ot arra, hogy tisztességesen és átláthatóan kezelje a termelő országokkal az üzleti kapcsolatait. A COVIM 2017 elején megszerezte a biokávé-termelési tanúsítványt is.

A COVIM 5 igazán különleges Dolce Gusto kompatibilis kávékapszulája már a mi kínálatunkban is elérhető! Granbar, a klasszikus, krémes eszpresszó, Cortado, valamint 3 különleges kávé: a ginzeng, a csokoládé és a mogyoró ízvilágával. Dolce Gusto kávéfőzővel rendelkezel? Kóstold meg az igazi olasz ízeket!

Lavazza 4+1 tipp

Lavazza 4+1 tipp

A kávéfogyasztás jótékony hatásairól számos írásunk született már, de mindig vannak újdonságok! 🙂 Íme 4+1 tipp, amitől még inkább tudatos és egészséges kávé fogyasztókká válhatunk. Ha betartod a következő tanácsokat, akkor te is maximalizálhatod a kávé jótékony hatását!

1. Figyelj oda a kávé elkészítési módjára!

Amennyiben szemes kávét fogyasztasz tudnod kell, hogy a főzött kávé egy cafestol nevű molekulát is magában rejt, aminek hatására a szervezetben vér koleszterinszintje megnőhet. Abban az esetben, ha még a klasszikus papírfiltert használod ettől nem kell félned, mert a kávébab ezen molekulája fennakad a papíron.

Tekintettel az elkészítési módra a legjobb, ha kapszulás kávéfőzőt használsz. A kényelmi és higiénia szempontokon felül, a prémium minőségű kapszulás kávéfőzők esetén a szennyezettség nem áll fent. A gyenge minőségű vagy régebbi kávéfőző gépek sem ajánlottak, hiszen ezek alkatrészeiből a magas nyomás- és hőmérséklet hatására kártékony anyagok szabadulhatnak fel.

2. Nem mindegy mivel iszod a kávéd!

A kávé minden pozitív hatása a fekete, eszpresszó kávé esetében bizonyított. Amennyiben a kávét valamilyen egészségtelen kísérővel fogyasztod, úgy a tudatosságod kárba veszhet. A cukor mindenképpen az ellenség kategóriába sorolható. Amennyiben édesíteni szeretnéd a kávéd, használj természetes édesítő hatású alapanyagokat, mint például a méz, a nyírfa-, vagy a nádcukor, vagy stevia alapú édesítőszerek.

Ha túl erős számodra feketén a kávé, és szeretnéd valamivel „felhúzni”, elsődlegesen növényi tejeket javaslunk, de egészséges választás lehet egy kevés teljes zsírtartalmú tej vagy tejszín. Abban az esetben, ha az ízesített kávék rajongója vagy, akkor is elhagyásra javasoljuk a szirupokat, mert tele vannak cukorra és mesterséges aromákkal. Ha ízesítenéd a kávéd, használj itt is természetes alapanyagokat: fahéjat, kakaó port, narancshéjat.

3. Napi 2-3 kávé után, már válaszd a koffeinmentest!

A kávé egészségügyi előnyei a napi 2-3 csésze kávé mérsékelt fogyasztása mellett bizonyítottan életbe lépnek. Amennyiben ennél több koffeint fogyasztasz, esetleg a kávén kívül mással is beviszel a szervezetedbe koffeint (csokoládé, energia ital) sajnos a szervezeted a túlzott koffein miatt kellemetlen egészségügyi válaszokat adhat: magas vérnyomás, erős szívdobogás, izzadás, feszültség érzés. Ezt érdemes elkerülni, viszont ehhez nem kell lemondani az imádott kávénkról: fogyassz koffeinmentes kávét!

4. Válaszd a prémium minőségű kávét!

A kávé minőségét jelentősen meghatározzák a termesztésének és feldolgozásának körülményei. Az olcsó, alsó kategóriás kávék esetében sok esetben használnak műtrágyát, kemikáliákat, növényvédőszereket és egyéb kémiai anyagokat, amelyek elkerülhetetlenül beszívódnak a kávészemekbe, így a fogyasztásuk során ránk is hatással lesznek. Prémium minőségű kávé esetében, melyet felelős gazdaságból és kifogástalan körülmények között termesztenek és dolgoznak fel, mint a Lavazza, biztos lehetsz benne, hogy a legegészségesebb maradhatsz, természetesen a garantált luxus ízélmények mellett.

+ 1 Alkalmazd a „nappuccino” módszert

A napjainkban trendi szó az angol „naps” és „cappuccino” házasításából született. Magyarul szundikávé-ként találkozhatsz vele. Az elmélet alapja, hogy nemzetközi kutatások igazolják, hogy a koffein hatékonyabban hat a szervezetre a fogyasztás után 20 perccel, pláne akkor, ha közvetlenül a fogyasztás után szundikálunk egy rövidet. A gyors szundi után extra kipihenten és felpörögve fogunk ébredni, ígérik a szakértők. 🙂

Lavazza kávé feketén

Egy 2021 decemberi kutatást publikált a Northwestern University, miszerint azok az emberek, akik szeretik feketén inni a kávéjukat mindez a génjeikbe van kódolva. Szintén összefüggést bizonyítottak a között, hogy akik szeretik feketén inni a kávéjukat, az étcsokoládét is kedvelik.

Northwestern University tudósai bizonyították, hogy azok a kávéfogyasztók, akik bizonyos genetikai tényezőkkel rendelkeznek a koffeint gyorsabb dolgozzák fel az anyagcsere folyamataik során, ez pedig hatással van arra is, hogy a kávét feketén isszák. Ugyanez a genetikai variáns megtalálható azoknál az embereknél, akik a keserűbb étcsokoládét részesítik előnyben a lágyabb ízű tejcsokoládé helyett. Ennek nem az az oka, hogy szeretik az ízét, hanem inkább az, hogy a keserű ízt a koffeintől elvárt mentális éberség fokozásával társítják. A szervezetük felismeri a hasznosságát számukra, így jobban is preferálja.

Marilyn Cornelis, a tanulmány vezető szerzője, aki táplálkozástudományi docens, elmondta, hogy az eredmények pont ezért érdekesek, mert ezek a génváltozatok a koffein gyorsabb anyagcseréjéhez kapcsolódnak, és nincs összefüggésben az ízleléssel. Külön érdekességként megosztotta: „Ezek az egyének gyorsabban metabolizálják a koffeint, így a stimuláló hatások is gyorsabban múlnak el. Tehát többet kell inniuk.”

A kutatás eredményei alapján arra következtetnek, hogy ezek az emberek egyenlőségjelet tesznek a koffein természetes keserűsége és a pszicho-stimuláló hatás között. “Megtanulják, hogy a keserűséget a koffeinnel és az általuk érzett lendülettel társítsák. Tanult hatást látunk. Amikor a koffeinre gondolnak, keserű íz jut eszébe, így élvezik ennyire kávét feketén és az étcsokoládét is.” – mondja Marilyn Cornelis.

Hogyan kapcsolódik a kávé feketén való fogyasztása az étcsokoládé szeretetével?

Az étcsokoládéval való kapcsolat azzal függhet össze, hogy az étcsokoládé kis mennyiségben tartalmaz koffeint, de túlnyomórészt teobromint, egy koffeinnel rokon vegyületet, valamint hasonlóképpen pszichostimuláns is.

Miért fontosak ezek a kutatási eredmények számunkra?

A kávé és az étcsokoládé fogyasztása bizonyítottan csökkenti bizonyos betegségek kockázatát. A mérsékelt kávéfogyasztás csökkenti a Parkinson-kór, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség és számos rák kockázatát, ezért fogyasztásukra kiemelt figyelmet fordít az orvostudomány.

Miért áttörő a mostani kutatási eredmény?

A kutatást megelőző időkben, amikor a tudósok a kávé és az étcsokoládé egészségügyi előnyeit tanulmányozták, epidemiológiai vizsgálatokra kellett hagyatkozniuk, amelyek inkább csak összefüggést mutattak az egészségügyi előnyökkel, nem pedig erősebb ok-okozati összefüggést. Cornelis új kutatása szerint azonban ezek a genetikai változatok pontosabban felhasználhatók a kávé és az egészségügyi előnyök közötti kapcsolat vizsgálatára. Korábban a tudósok általában a kávéivók genetikai markereit vizsgálták és használták fel. Az új eredmények azt sugallják, hogy ezek erősebb jelzők bizonyos típusú kávéfogyasztók – a feketekávét fogyasztók – esetében. Ez befolyásolja a kávé és az egészség genetikai tanulmányainak értelmezését.

Mennyi az ideális, jótékony kávé fogyasztás egy napra?

A feketekávé egészségügyi előnyei a napi 2-3 csésze kávé mérsékelt fogyasztása mellett bizonyítottan életbe lépnek.

 

Forrás: https://medicalxpress.com/news/2021-12-black-coffee-genes.html

A képen kávészemek láthatóak

Sokan azt gondolhatják a kávé a tartós élelmiszerek csoportjába sorolható, hiszen sokáig eláll, az ízvilága stabil marad. Ez azonban hibás elmélet, a kávénak is megvan a maga szavatossági ideje, és pontosan meghatározható mikor van az íze a csúcson, a legjobb minőségében.

Lássuk, hogy meddig jó egy kávé, és mit tehetünk annak érdekében, hogy tovább tartós és ízletes maradjon kedvenc forró italunk.
A kávé esetében szüretet követő pörkölés után konkrét enzimatikus és bakteriális bomlási folyamatok kezdődnek el, melynek hatására a kávé aromájában csekély, kismértékű változások, de jól definiálhatóan megjelennek.

Milyen tényezők vannak hatással a minőség tartósságára?

A pörkölés körülményei nagyban befolyásolják a kávé minőségét és a minőség tartósságát. Bizonyos kávékat magasan párás környezetben raktároznak, melynek következtében a kávészemek vagy már maga az őrlemény vizet szív magába a levegőből. Ez a folyamat gyorsítja az illékony összetevők tova tűnését, tehát már ekkor aromavesztés a következmény. Érdekes kitekintés tenni a nem minőségű kávék esetében erre a folyamatra, hiszen sajnos sok esetben a nem prémium kávék esetében előfordulhat, hogy a kávé vízfelszívása során létrejött térfogat növekedés által nyerészkednek a megnövekedett mennyiségen a vállalatok, hiába jelent ez ízvesztést is.

Két fontos dolog, ami a kávéval történik, ha sokáig nem megfelelő körülmények között van tárolva:

  1. Csökken az aromája. Ugyan úgy, ahogy minden organizmusra, a kávéra is hatással van, hogy érintkezik az oxigénnel. Ennek következtében veszít aromájából és ízéből.
  2. Avasodásnak indul. Az arabica kávék felépítésének közel 20%-a olyan molekula, amit egyfelől zsírsavak tesznek ki. Ezek a zsírsavak okozzák az avasodást. Olyan kávékban, mint például a Lavazza, ami vákuumozott csomagolásban kapható és alacsony oxigén tartalmú környezetben tárolt, sokkal kevésbé jellemző, szinte csekély az avasodás esélye. A legjobb választás, ha tehetjük, hogy a Lavazza kapszulás kávéi közül választunk, hiszen azok őrlés után aromazárt kapszulába kerülnek, így biztos nem jelentkezik az aromacsökkenés és az avasodás.

Így lassítsuk az aromavesztés és az avasodás folyamatát:

  • Tároljuk kávénkat hagyományos, szobahőmérsékleten (20-22 fok)
    Minél magasabb a szobahőmérséklet, és minél inkább kitesszük hőnek vagy fénynek a kávét, annál hamarabb következnek be a káros folyamatok. A hűtés és a hűvös környezet lassítja az íz elszivárgását, de fagyasztani már ne fagyasszuk a kávénkat, ugyanis ez kutatások szerint negatív hatással lesz a kávéra.
  • Zárjuk el az oxigéntől. Az avasodás az oxigénnel való érintkezés hatására jön létre, ezért minél inkább törekedjünk az őrölt kávénkat elzárni az oxigéntől, így aromáját is sokkal több ideig megőrzi. Válasszunk a kávé tárolására jól zárható, akár vákuumos fém vagy üveg tartót.

Kapszulás kávé, szemes kávé vagy őrölt kávé. Melyik a frissebb?

A frissesség megtartásának szempontjából a sorrend, úgy alakul, hogy első és leginkább frissnek, tehát aromásnak tekinthető kávé a kapszulás kávé, ami teljesen megőrzi a frissen őrölt kávészemek zamatát. A második helyezett a szemes kávé, melyet, ha közvetlenül fogyasztás előtt őrlünk le, tovább aromás marad, így, ha őrölt kávét szoktuk vásárolni, törekedjünk rá, hogy mindig fogyasztás előtt, frissen őröljük, ne pedig a kényelemre hallgatva egyszerre nagyobb mennyiségben őröljük, majd tároljuk. A kávé frissessége szempontjából a dobogón a harmadik az őrölt kávé, melynek aromavesztése tízszer gyorsabb, mint a szemes kávéké.

Mikor van a kávé íze a csúcson?

A kávé aromáját, ízvilágát és frissességét tekintve a pörkölést követő 2. hétben van.
Bármilyen típusú, őrölt vagy szemes kávét is válasszuk, frissességének megtartásához nagyban hozzájárulhatunk mi is otthoni szokásainkkal, hiszen az optimális tárolással az aromavesztési és avasodási folyamatok lassíthatók.

Indonéziában kávét szüretelnek

Tudtad? Az Indonéz Köztársaság 17 508 szigetből áll. Ámulatba ejtő élővilága és éghajlata mellett nem csak a nászutak kedvenc úticéljáról, Baliról híres, hanem arról is, hogy a világpiac kávétermelésben a 3. helyet foglalja el. Ismerkedjünk meg jobban a hihetetlen Indonéziával és kávéjával!

Az első kávécserjék

1699-ban járunk, Jáva szigetén, ami holland uralom alatt volt akkoriban. A sziget különleges éghajlatát és domborzatát kihasználva kereskedelmi célból kezdtek el kávécserjéket ültetni. Kemény időszaka volt ez a gyarmatosításnak, ugyanis a terület elfoglalása után az ott élő őslakosok azonnal rabszolgává váltak, a holland hódítok pedig magukénak kiáltották ki a területeket. A rabszolgák mind a kávéültetvényeken dolgoztak. Indonézia elfoglalásával Hollandia vált az első olyan európai országgá, aki kávétermesztő gyarmatot tudhatott magáénak. Az ültetvények pár évtized alatt gombamód szaporodtak Jáva szigetéről a környező Szumátra, Szulavézi, Bali és Flores-szigetekre is.

Szabadság és kávé-szerelem

A rabszolgasors a lakosok számára egészen a 2. világháború végéig tartott. Ezután Indonézia megalapította önálló, független államát. A felszabadításokat követően hivatalosan is eltörölték a rabszolgaságot és minden földet visszavett az állam. Az óriási ültetvényeket igazságos és tisztességes rendszeren alapulva elosztották az őslakosok között, akik nyitottak voltak a kávétermesztésre. Ez a rendszer él máig, és ennek köszönhető, hogy az ültetvények 98%-a helyi kisgazdálkodók kezében van, akik generációkra visszamenő szeretettel és gondoskodással ápolják a földeket.

Nincs két egyforma indonéz szigeteki kávé

A rengeteg szigetnek, eltérő klímának, fekvésnek és talajnak köszönhetően rendkívül sokrétű ízvilágú kávéval kecsegtet a terület. Egyetlen azonos pont van az összes indonéziai kávé között, mégpedig, hogy mindegyiket kézzel szüretelik! Nem használnak semmilyen gépesítést a szüret során! Az arabica kávé a kávétermelés csupán egyharmadát biztosítja a teljes terménynek, a canephora-kávé közel 70%-át adja. Alacsony számba megjelenik a Liberica fajta termesztése is.

Szumátra

A legnagyobb indonéz sziget. Itt a szigeten belül is különleges és változatos ízű kávékat termesztenek. Az itt ültetett cserjék 70%-át egy speciális módon: “shade grown” termesztik, ami annyit tesz, hogy a kávécserjék végig árnyékban vannak. A szumátriai kávéra jellemző a testes és kevésbé savas ízhatás. A kávé ízleléskor földes, nehezebb tónusú és füstös ízhatást érezhetünk, később pedig megjelennek a trópusi gyümölcsök, a grapefruit és a lime utóízben.

Szulavézi

A második legnagyobb sziget az Indonéz állam területén. Kávé szempontól a különlegessége, hogy a cserjék termőterületei elérik az átlag tengerszint feletti magasságban az 1600 métert. A magasabban fekvő területeknek hála az itt termő kávé íze változatosabb, kissé savasabb és édesebb. A földes alapízek szintén is jelen vannak, de nem annyira meghatározóan. Ízvilágukban felfedezhető a fahéj, dió és a kakaó is.

Jáva, a Kopi Luwak rejtélye, legendája és az ősi hagyományok

Indonézia harmadik legnagyobb szigete, mely Szumátra és Bali szomszédságában található. Jáva egész Indonézia legérdekesebb szigete a kávékultúra szempontjából, köszönhetően a hindu-buddhista, keleti, muszlim és nyugati közösségek együttélésének. A kávé csak 1706-ban érkezett Jávára, holland kereskedők hozták, akik trópusi éghajlatú termesztésbe akartak kezdeni. A jávai fajta első termései meglepő sikert arattak. Egy rozsdajárvány miatt aztán a legtöbb cserje elhalt. A járványt követően az arabica kávét, a tőle szívósabb Canephora kávéra cserélték, aminek hála Indonézia, a Jáva szigetekkel az élen a Canephora kávé legnagyobb termelője lett a világon. Jáva kávé aromáját és erősségét a szumátriai és szulavézi kávé között lehet elhelyezni. Erősen testes, földes, étcsokoládé és kakaó ízekkel bír, de fűszeres jegyei is felismerhetők, minimális a savtartalom mellett.

Az értékes, már-már legendás “Kopi Luwak kávé” kizárólag Jáva szigetre jellemző, és szédítő árakat ér el. Kizárólag a Luwak nevű cibet, a kávébogyókra mohón áhítozó kis helyi emlős emésztési folyamatán keresztül lehet kinyerni. Az emésztőenzimek valamilyen módon beavatkoznak a folyamatba, csökkentve a kávé kesernyés ízét, és különleges aromát kölcsönözve neki. Jáván a kávé olyan misztikus hagyományok középpontjában is áll, mint a fehér bivaly tisztelete, egy mágikus állat, amelynek banánt és kávét áldoznak, valamint a temetési szertartások, ahol az elhunytat egy csésze kávéval és egy doboz helyi cigarettával kísérik. Végül pedig a kávé a szépség- és jóléti rituálék része, amelyek kihasználják kozmetikai és terápiás tulajdonságait – masszázsok, bőrradírok, arcmaszkok…

Fotó: Suzanne Plunkett (Creative Commons licensz)

Lavazza Újév

Közeledik az újév. Ilyenkor mindenki átgondolja az elmúlt 365 napot, mik tették boldoggá, milyen örömteli perceket élt át, és mi az, amin változtatni szeretne, ezért ezen a napon valamennyien fogadalmakat kötünk, bízva abban, hogy betartjuk, és kijavítjuk az elrontott, javítandó dolgokat.  Természetesen ez a nap, nemcsak a fogadalmakról és filozofálgatásokról szól, hanem az ünneplésről is, mivel elbúcsúztatjuk az évet, és bízunk a sikeresebb, boldogabb jövőben. Az alkohol ilyenkor fontos szerepet játszik minden baráti összejövetelen. Nézzük meg a Lavazza hazájában, Olaszországban, hogyan búcsúztatják az évet.

Szilveszteri ételek

Az olaszok imádják a társasági életet, a fesztiválokat és rendezvényeket, így nem csoda, hogy szilveszterkor sem szűk baráti körben ünnepelnek, hanem kivonulnak az utcákra, terekre és ott köszöntik az újévet. Általában mielőtt kivonulnának az utcákra, elfogyasztják az ünnepi vacsorát, ahonnan nem hiányozhat a lencse sem, ugyanúgy ahogy nálunk, de ők nem főzelék formájában eszik, hanem lencsesalátát, lencsés krumplipürét, vagy lencsés rizottót készítenek belőle. A csülök lencsével nagyon népszerű fogás az olasz szilveszteri menükben is. A lencse aprópénzre hasonlít, így az olaszok is pénzt remélnek tőle, ugyanúgy, ahogy mi is, valamint a hosszú életet szimbolizálja, tápértéktartalmának köszönhetően pedig ínségesebb időkben is védi a szervezetünket.

Az olaszoknál szokás lencsével teli pénztárcát ajándékozni, valamint éttermekben minden vendég tányérja alá aprópénzt tesznek, ezzel kívánva gazdag boldog új évet egymásnak.

Hagyományok szilveszterkor

A tűzijáték Olaszországban is nagy népszerűségnek örvend éjfélkor, mivel úgy tartják a zaj elűzi a rossz szellemeket, ezért reggelig petárdáznak és tűzijátékoznak az utcákon. Találkozhatunk azzal a hiedelemmel, miszerint szilveszterkor nyitva kell hagyni két ablakot, valamint a bejárati ajtót, mivel az ablakon távoznak a rossz szellemek, az ajtó pedig a jó szellemek bebocsájtására szolgál. Egyes régiókban éjfél előtt az ablakon régi holmikat dobnak ki, ezzel szimbolizálva a régi dolgoktól való búcsúzást és az új köszöntését. Ilyenkor nem egyedi jelenség, hogy tányérok repkednek az ablakokból.

A szokások egyébként régiónként eltérnek, Rómában az utcán fiatalok járnak énekelve és ajándékokat gyűjtenek. Az éjféli csóknak is nagy szerepe van a Lavazza hazájában, ha tehetik fagyöngy alatt csókolóznak, mivel ez a növény a termékenység és szeretet ősi szimbóluma.

Nemcsak az éjféli csóknak, de az éjféli szőlőevésnek is egyre nagyobb hagyománya van az országban, amit egyébként a spanyoloktól vettek át. Éjfélkor 12 szem szőlőt fogyasztanak, ami a bőséget szimbolizálja.

Az olaszok úgy tartják, hogy a piros fehérnemű viselése szerencsét hoz, de csak akkor, ha azt ajándékba kapták, viszont az újév első napján el is dobják azt, különben nem hoz szerencsét a viselése.

Hagyományok újév első napján

Babona szerint nem mindegy ki lép be az ajtónkon újév első napján, ha férfi, sötét hajjal, akkor szerencsés évünk lesz, ha nő, vagy szőke férfi, akkor nem számíthatunk jó évre. Az olaszok arra is ügyelnek, hogy megjegyezzék az utcán kivel találkoznak először, mivel, ha idős vagy púpos emberrel, akkor hosszú életük lesz, ha gyerekkel vagy pappal, akkor szerencsétlenség fog történni velünk.

Kaldi a kecskepásztor

Napjainkban, hogy munka közben kávészünetet tartunk, szinte a leghétköznapibb dolog. Gyakrabban kávézunk munkaidőben, mint otthon, sőt sokan már nem is otthon isszák az első kávét, hanem a munkahelyen. Nem csoda, hiszen a munkahelyek egyre jobban törekednek arra, hogy minőségi, kiemelkedően finom kávét biztosítsanak dolgozóik számára. A kávé mára a mindennapjaink része, és nem is gondolunk bele abba, hogy milyen komoly történelmi múltja van. Mielőtt Európát meghódította volna a kávé, előtte a Közel-Keleten vált népszerűvé. Károsnak vélt hatásai miatt az Oszmán Török Birodalomban szultánok és vallási vezetők összefogásával majdnem betiltásra került, és akkor nem jöhetett volna hozzánk Európába sem, ez az imádnivaló szokás. Kísérjük végig a kávé rendkívül izgalmas, rögös és kalandos történelmi útját a Közel-Keletről.

Az Ördög által megszállt kecskék

Több legenda is ránk maradt a történelem során a kávézás feltalálásáról. Az egyik legismertebb szerint egy kecskepásztor, akit Kaldinak hívtak, Etiópiában, Krisztus előtt 300 körül arra lett figyelmes, hogy a kecskéit megszállta az Ördög. Ez abban nyilvánult meg, hogy a kecskék a megszokottnál sokkal hangosabban mekegtek, fáradhatatlanul ugráltak, szaladtak, és semmi jelét nem mutatták a kimerültségnek. Kaldi azonnal a kolostorba szaladt, és a szerzetesekhez fordult tanácsért, hogy mit tehet az Ördög által megszállt kecskékkel. A szerzetesek rájöttek, hogy a kecskék egy bizonyos piros bogyót legeltek le. Ők is próbára tették a különleges szert, lefőzve fogyasztottak, és hatására az egész estés imákat és hajnalig tartó virrasztásokat tudtak tartani.

A 40 asszony meghódításához szükséges erő

Egy valláshoz még inkább köthető legenda szerint Allah prófétája, Mohamed betegségben szenvedett, mikor Gábriel Arkangyal megjelent, és átnyújtotta a kávét számára, mint gyógyírt. Mohamed a kávé elfogyasztása után 40 férfi erejével bírt, és meghódított 40 asszonyt. Történészek szerint ez a monda segítette elő az iszlám hívők között a kávé népszerűségének elterjedését.

A száműzött szent

A harmadik legismertebb eredettörténet szerint Omár dervis betegeket gyógyított. A dervisek a muzulmán vallás képviselői, a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben éltek. Omár Mokkában (Mocha) élt és gyógyított, mikor az uralkodó tudomására jutott, hogy csodákat tesz a rászorulókkal, és a szintén betegeskedő lányához hívta segítségül. Omár meggyógyította az uralkodó lányát, és mikor az uralkodó megkérdezte Omárt, mit kér cserébe, a férfi a lánya kezét kérte. Az uralkodó ezen mélységesen felháborodott, és száműzte Mokkából. Omárt a száműzetés után az éhhalál fenyegette, de megjelent számára Isten, aki egy piros bogyós bokorhoz vezette. Miután Omár csipegetett a bogyókból azonnal életerőre kapott. A bogyóból italt főzött, az italt pedig a környékbeliek körében is hamar népszerűvé vált. Sikerének híre visszajutott Mokkáig, és újra beengedték a városba. Eredményeinek és gyógyításainak köszönhetően vallási vezetővé, végül szentté avatták.

Az igazság a legendák mögött

Bármelyik legendával is szimpatizálunk, egy valamit a történelem biztosan igazolhat: a kávécserje eredetileg Etiópiában volt őshonos, és a 15. században érkezett a jemeni monostorokba. Az első legendából valóban igaz, hogy a kávécserjét lefőzve, a dervisek, az éjszakába nyúló imádságokhoz használták, és ez segítette a virrasztásukat.

Az iszlám bor

Az 1500-as években, az akkori szultán elfoglalta Egyiptomot, így a kávé és a kávézás szokása elkerült a muzulmán gyarmatokra is. 1554-ben nyílt meg az első kávéház Isztambulban, innen gomba módjára terjedtek a kávéházak. Az iszlám vallásúak körében különösen népszerű volt ez az ital, és az „iszlám bornak” hívták. Nemcsak a kávé fogyasztása, de a fogyasztási szokások, a kellékek és a kultúra is a Közel-Keletről ered. Akkoriban egy emberöltő alatt 1520 és 1595 között több mint 600 kávéház nyílt.

 

Gondoltad volna, hogy a régi kávéházakban hétköznapi volt a drogfogyasztás? Tudtad, hogy 4 szultán is törvénybe foglalta a kávéházak betiltását és majdnem 150 évig a borbélyházakkal kezelték a kávéházakat egy szinten? Sőt, a kávéellenesek azt állították, hogy a kávézás aranyeret és leprát okozhat. Izgalmas, ugye? Folytasd velünk a kalandozást egy kávé mellett a Közel-Keleten!

Az utcától a pompáig

Az Oszmán Török Birodalomban, az 1500-as évek végére háromféle kávéháztípus volt jellemző. A puritán és szolid, legkisebb méretben előforduló főzőbódé volt az első kategória, amivel piacokon vagy forgalmasabb üzlethelyiségek mellett találkozhattunk. Ezt tartotta frissen és üdén az árusokat és a vevőket. A második fajta volt a legelterjedtebb a birodalomban: ezek szinte a ’cafe to go’ elődje volt, ugyanis nemcsak a kávéház vendégeit, de a közeli környezetet is kiszolgálták, elvitelre és házhoz is vittek kávét. Mutatós, pompás külsejű kávéházakból állt a harmadik nagy csoport.
Ezek a város központi részén, a legforgalmasabb helyeken épültek fel. A finom kávék mellett a kényelmi igényeket is kiszolgálták. Tágasak voltak a belső terek, saját kerttel vagy akár parkkal is rendelkeztek, és rendkívül kényelmes ülőhelyeket biztosítottak, akár több órás kikapcsolódásra. Ezek gyakran egylégterű helyiségek voltak, egy nagy hatalmas térben helyezkedett el minden bútor és vendég, a kávéfőzéshez kellő eszközök pedig a terem sarkaiban voltak. Köszönhetően három fő típusnak a társadalom minden tagjához elérhetett a kávé, a szegényebb rétegektől egészen a leggazdagabbakig. A leggyakoribb látogatók és rendszeres fogyasztók azonban mégis az elit réteg képviselői maradtak. Ők voltak a török írni-olvasni tudok, irodalmárok, tudósok, tanárok, bírók. Kávézás közben élték a szociális életüket, megvitatták a társadalmat érintő kérdéseket és a politikát. A kávéház tulajdonosok pedig igyekeztek mindennel a kedvükbe járni, ezért gyakran különleges programokkal szórakoztattak őket pl. zenészeket, mesemondókat hívtak vendégül, bábjátékosokat fogadtak vagy történeteket olvastattak fel.

Kávé és a kábítószerek

Ahogy egyre inkább elterjedt a kávézás szokása, hamar összemosódott a kikapcsolódás egyéb formáival, ahol már a törvénytelenség is felütötte a fejét. Nemcsak az ártalmatlan kávézni és szórakozni vágyók jártak kávéházakba, de szokássá vált, hogy a kávézás mellett ópiummal, hasissal töltött vízipipát szívtak vagy egyéb drogokat fogyasztottak. Voltak olyan kávéházak, amik hamar speciálisan ezen igények kiszolgálására szakosodtak, és ennek okán hamar lecsúszott vendégeket fogadtak, egyre igénytelenebb környezetben.

A tehetetlen tiltások

A vallási tekintélyek és a szultáni udvar körébe gyorsan eljutott a hír, akik nem nézték jó szemmel a fenti tevékenységeket, éppen ezért az akkori szultán komoly szigorral vetett véget a dorbézolásoknak. Parancsot adott az összes kávéház bezárására. Becsukatta a bordélyházakat és a bortermeléseket is. A törvény megvalósítása nem volt túl eredményes, ugyanis az őt követő szultánnak ismét be kellett tiltania a kávéházakat. Azért volt nehéz a tiltás érvényesítése, mert ellenállás nemcsak az alsóbb rétegekből érkezett, hanem a török szellemi élet vezetői és a kávéházak tulajdonosai sem kívánták bezárni a minőségi, „ártatlan” kávéházukat. Az első tiltási határozat után még 150 évvel később is erőteljes tiltásokat vezettek be, ekkorra már mellé vették a dohányzás és az alkoholfogyasztás tilalmát is. A törvény betartását járőrökkel ellenőriztették, sőt civil álruhás rendőröket is bevetettek.

A megtisztulás Mekkája

A megoldást az hozta, hogy mind az akkorra már negyedik trónon lévő szultán, és mind az értelmiségiek belátták, hogy transzparensen ketté kell választani a kávéfogyasztást az egyéb káros szenvedélyektől. Ez számunkra kézenfekvő lehet, de komoly volt a „kételkedők csoportja”, akik szerint, a kávé igen is káros, és ha valaki sok kávét iszik, akkor melankóliában fog szenvedni, aranyere lesz, elkapja a leprát és csökkenni fognak a vágyai. Ezeket természetesen a 17. században már cáfolni tudta a tudomány is. A kávéházak újranyitása mellett végül nem is vallási- vagy törvényhozási, hanem gazdasági érvek szóltak. Az Oszmán Birodalmat komoly gazdasági válság sújtotta, és minden bevételre szüksége volt ahhoz, hogy az állam, a működést fent tudja tartani, így a népszerű produktumokra, mint a kávéra és az alkoholra vámot vetettek ki tiltás helyett, ezzel segítve a költségvetést. Mikor a kávé eljutott a Lavazza hazájába, Olaszországba, addigra a kávé már újra szabadon terjedhetett az egész Közel-Keleten és Európában is.

A képen Lavazza kávé látható tökéletes crema réteggel

Mikor megkérdezzük fogyasztóinkat, hogy mit szeretnek a legjobban a Lavazzában, az egyik leggyakoribb visszajelzés a tökéletes minőség, az autentikus olasz ízvilág mellett a szinte harapható crema. Szeretnénk most bemutatni pontosan mi is az igazán jó crema titka.

A crema nem hab a kávé tetején, hanem a kávé kréme.

Az olaszok a kezdő kávéfogyasztó számára úgy tanítják, hogy akkor találkozol igazán jó eszpresszó kávéval, ha a frissen lefőzött eszpresszó tetejére egy kanál cukrot teszel, és a tetején lévő krém, a cukrot megtartja, így az nem süllyed el. A kávézás során persze egyre kevesebben használnak cukrot, ami jót is tesz az egészségnek, de akkor, hogy is tesztelhetnék le a crema minőségét?
Biztosak lehetünk benne, ha kávéfőzés után a kávé tetején vöröses barna árnyalatban tündöklő, vastag cremat kapunk, akkor minőségi kávét fogyasztunk. Hogyan jön létre és miért nem lehet ezt hagyományos kávéfőzővel elérni ezt a finom csodát?

Nem minden hab, ami annak látszik

Bár rendkívül hasonlít a habra, a kávé tetején lévő krémes réteg valójában nem hab, hiszen nem tejből, tejszínből, hanem kizárólag kávéból keletkezik, és csak valóban jó minőségben tudjuk létrehozni. Ehhez hozzájárul a kávéfőző gép minősége, a víz hőmérséklete, a víznyomás és a kávébabok minősége is.

Van, amiből sosem lesz crema

Az otthoni, régről jól ismert kotyogós kávéfőzővel cremat nem tudunk létrehozni, mert a kotyogós alacsony nyomással működik, így nem tudja kinyomni magából a crema megjelenéséhez szükséges erőt.

Crema, az eszpresszó koronája

Cremával csak a presszó kávén találkozhatunk. Születéséhez frissen pörkölt kávészemekre, magasnyomású kávéfőző gépre és 92-95 fok körüli forró vízre kell bíznunk magunkat és a kávészemeket. A tűzforró magasnyomású víz képes kioldani a kávé szén-dioxid tartalmát, így jön létre a crema.

Ízek és aromák

A frissen pörkölt kávé valójában szén-dioxidban gazdag, ami szintén hozzájárul az ízek és az aromák intenzívebb megjelenéséhez. Abban az esetben, ha édesnek találjuk a cremat, nem tévedünk sokat ugyanis a magas hőmérséklet, valamint nyomás a kávéban lévő természetes cukrok bizonyos hányadát karamellizálja és ez is hozzájárul a crema létrejöttéhez és ízéhez. Ha külön megkóstoljuk a cremat, a kávé teljes íze és aromája azonnal a szánkban érződik. Egyszerre jelenik meg benne a kávé minden tulajdonsága, ásványi anyag tartalma, zsírossága, fehérjéi és szénhidrátjai.

A crema, mint egy évgyűrű

A kávé crema elárulja nekünk a pörkölés idejét. Az is kiolvasható mennyire frissen pörkölt kávét tartunk a kezünkben. Minél frissebb pörkölésű egy kávé, annál több széndioxid tud felszabadulni, így a crema is annál magasabb lesz a kávé tetején, ízre pedig annál savanykásabb.

Lavazza tipp: minél öregebb kávészemeket használunk otthon vagy a munkahelyen, annál inkább érdemes egyre finomabb fokozatra állítani az őrlést. Így jobban kihozható az idősebb kávészemekből a még bennünk maradt íz és aroma.

A tökéletes hőmérséklet

Az igazán jó kávé kényes. Nagyon sok tényező szükséges a tökéletes kávéhoz, így a tökéletes cremahoz is. Amennyiben alacsony, 90 foknál kisebb hőmérsékleten készítjük el az eszpresszó kávét, úgy kevesebb crema lesz a kávé tetején, és annál vizesebb is lesz az íze. Ilyenkor sokkal világosabb a színe, szinte szőkésbarna. Akkor pedig, ha 95 fokot meghaladó vízzel főzünk, és túl sokáig, vagyis az előírt 30 másodpercnél tovább főzzük, akkor savas, kesernyés anyagok kezdik el uralni az italt, a crema pedig égett ízt éreztet, a színe ekkor szinte feketés, mint a kávét teste.

Milyen magasságokba szökik?

Ideális esetben a crema a kávé koronájaként szolgál, és legalább 2-5 milliméteres magasságban csúcsosodik. Az igazán profi kávé szakértők már a crema állagából megtudják állapítani milyen kávéval van dolguk. A crema a presszós poharat vagy csészét teljesen beteríti, a belső oldalán enyhén megkapaszkodik, és akár fogyasztás után is nyomokban ott marad.

A képen Emilio Lavazza és Alberto Lavazza látható

Ismerd meg közelebbről Emilio Lavazzát: Az üzletembert, aki vérbeli marketingesként a családi vállalkozását globális márkává transzformálta

Emilio Lavazzát a legtöbb olasz csak “Mr Espresso” néven ismerte akkoriban. Életének több mint 50 évében kőkemény munkával sikerre vitte a családi vállalkozást. Javarészt neki köszönhető, hogy Lavazza mára a világ egyik legnagyobb pörkölője. Az olasz kávépiac csaknem fele az övék, kétezernél is több alkalmazottjuk van világszerte és 90 országban együttesen, több mint 1 milliárd font bevételt generálnak évente.

Emilio Lavazza 1955-ben csatlakozott a Luigi nagyapja által 1895-ben alapított Lavazza vállalathoz. Még ugyanebben az évben apja, Beppe és nagybátyja, Pericle megvásárolt egy új Lavazza gyárat a torinói Corso Novara-ban, amely ma is a cég központja. Kezdetben a Lavazza csupán a Torino környéki kávézókba és éttermekbe szállított, majd az lett a céljuk, hogy egész Észak-Olaszországban erős kapcsolatrendszert építsenek ki, amit új gyár kiszolgálhat. Ezt persze Emilio bőven túlteljesítette.

Az ötvenes évek vége Olaszországban a virágzás éve volt. Emilio Lavazza imádta a marketinget, így ösztönös reklámlelkesedése arra sarkallta, hogy bemutassa édesapját Armando Testának is. Armando Testa a háború utáni Olaszország első nagy reklámügynökségét hozta létre, mely máig világhírű. Ebből az együttműködésből országos plakátkampány indult, mely lehetővé tette a Lavazza cég világszintű megismerését. Ez a sikeres kooperáció megerősítette a Lavazza család a és Testa közötti kapcsolatot, amely azóta is gyümölcsözik.
A reklámozás és reklámszakma virágzását éltük, és Emilio mindezt fantasztikusan kihasználta. Ebben az időben volt az olasz állami tévé legnépszerűbb műsora a Carosello. Az adás minden nap a képernyők elé szögezte az olasz családokat, hiszen vendégei között olyan sztárokat sorakoztatott fel, mint Frank Sinatra. De nem csak ez adta a Carosello című műsor sikerét. Népszerű titka, hogy a benne szereplő karakterek nem hagyományos hősök és mitológiai alakok voltak, hanem hétköznapi esendő karakterek, akik pont az aktuális nehézségeikkel együtt is képesek voltak beilleszkedni. A műsor karakterei között szerepelt Paulista nevű brazil Caballero és barátnője, Carmencita, Emilio Lavazza is Testa ötlete nyomán.
A reklámstratégia lényege volt, hogy egy Paulista nevű kávét reklámoztak, amely márka szándékosan nem kapcsolódott a Lavazza névhez, viszont ugyan úgy, ahogy a Lavazzánál nyomás alatt vákuumcsomagolású kávékat értékesített. A cél, hogy új üzleteket tudjanak magukénak a Lavazza kialakult ügyfélkörén túl. A Paulista márka személyes siker volt Emilio Lavazza számára. Emilio egy ideig Brazíliába költözött, hogy felkészülhessen a bevezetésére, ugyanis a Paulista márka pusztán brazil keverék volt.

1971-ben, édesapja halála után Emilio Lavazza a vállalat vezérigazgatója lett, a vállalat beszerzési részlegének élére állt, és egy évtizeden keresztül bejárta a világ kávébabtermelő országait. Személyes kedvence továbbra is a Brazíliából származó kávé volt. Folyékonyan beszélt portugálul, franciául és angolul.

1982-ben célul tűzte ki a vállalat nemzetközi terjeszkedését, melynek keretén belül irodákat nyitott Franciaországban, Németországban, Ausztriában és Svájcban, és ismét díjnyertes hirdetési kampányokat kezdeményezett, többek között Luciano Pavarotti és Monica Vitti színésznő bevonásával. A vállalatot a technológia élvonalában tartotta, 1957-ben bevezette a gravitációs takarmány-feldolgozást, az 1960-as években számítógépes piacvezérlést, 1961-ben vákuumcsomagolást és az egyszer használatos kávékapszulákat, valamint a későbbi években a pörkölés és az árusítás egyéb technikai újításait.

Energikusan építette ki és tartotta fenn a Lavazza kapcsolatait Olaszország más történelmi kávéházaival és kávézóival. A Lavazza designt és kommunikációt is ezek alapján formálták: tradíció és modernitás. Az ikonikus logót, a kávéscsészéket, az edényeket és minden kiegészítőt népszerű tervezőkkel álmodta meg.

Lavazza napjainkban

Kávé növény, csemete

Biztos minden kávé imádó fejében megfordult már a gondolat, hogy otthon ültessen kávécserjéket. Ez egy komoly kihívás, nem is gyakran olvashatunk róla. Most bemutatjuk, hogyan valósítható meg az álom!

A kávé növény vonzó cserepes beltéri növény is lehet. Az Etiópiában őshonos kávénövény (Arabica) tavasszal apró fehér virágokkal virágzik, majd apró bogyókat visel, amelyek fokozatosan zöldről feketés hüvelyre sötétednek. E gyümölcsök mindegyike két magot tartalmaz, amelyek végül a kávéfőzéshez használt kávébabokká válnak.

Fontos tudni, hogy a magvakon kívül minden növényi rész mérgező az emberre és az állatokra is!

A boltban vásárolt babból nem lehet kávénövényeket termeszteni. Ezeket kezelték és pörkölték, és nem fognak kihajtani. Annak ellenére, hogy a kávénövények erőteljesen teremnek, általában néhány évbe telik, mire a növény virágozni kezd és azt követően gyümölcsöt hoz.

Két lehetőségünk is van: nevelhetünk kávécserjét, mint dísznövényt, és nevelhetünk kávécserjét kávéfogyasztás céljából. Utóbbihoz igen sok türelem szükséges, ugyanis, ha azt szeretnénk elérni, hogy saját kávégyümölcsből szürcsöljük a kávét, amit otthon neveltünk fel, magunk pörköltük, ahhoz bizony legalább 3-5 év szükséges.

Vágjunk neki a feladatnak!

Első lépésként ki kell választani, hogy a rengeteg fajta kávéból melyiket neveljük.

A Kávé nemzetségben több mint 120 növényfaj található, az arabica a globális kávétermelés nagy részét teszi ki. E nemzetség főbb növényei:

Coffea arabica ‘Nana’
Ez egy törpe fajta, amely csak 30cm magasra nő, így ideális beltéri termesztéshez.

Coffea canephora
Általában robusta kávé néven ismert, ez a faj a Szaharától délre eső Afrikából származik. Növényei robusztusak; a kávébab azonban kevésbé kedvelt, mert erősebb, keményebb ízű, mint az arabica.

Coffea liberica
Ez a faj Közép- és Nyugat -Afrikában őshonos, először Libériában fedezték fel. Nagy gyümölcsöket termel, amelyek koffeintartalma magasabb, mint az arabica babé, de alacsonyabb, mint a robusta babé.

Psychotria nervosa
Egy független faj, Dél-Floridában vad kávé és termesztik is, mint a táj növény.

Cikkünkben a továbbiakban az Arabica fajtával általánosságban fogunk foglalkozni az egyszerűség kedvéért. A kávé nevelését háromféle módon is elkezdhetjük. Az egyik, hogy magról szaporítjuk, a másik, hogy már levágott hajtást ültetünk el dugványként, avagy kész cserjével is dolgozhatunk a kertészetből. Ha kész cserjét vásároltál, akkor egyszerű a dolgod, csak követni kell a fajtának megfelelő nevelési tanácsokat, amit a vásárlás helyén el fognak mondani.

Lavazza tipp: Ha esetleg idén külföldre mész nyaralni, nézz körül, a térség milyen kávékülönlegességekben gazdag, és szerezz be onnan magot, vagy cserjét. Fontos figyelembe venni, hogy a kávé kevés időre tartja meg a csírázóképességét! Akár külföldről hozod haza a magot, vagy cserjét, akár itthon szerzed be gondosan oda kell rá figyelni.

Tehát akkor Arabica…

Arabica kávé

Botanikai név Coffea arabica
Gyakori név Arab kávé
Növény típusa Örökzöld évelő
Napfény igény Világos, vagy közvetett (szűrt) fény
Talaj típusa Tápanyagdús és nedves
Talaj pH 6,0-6,5 (enyhén savas)
Virágzási idő Tavasszal
Virág színe Fehér
Őshonos terület Etiópia, trópusi Afrika
Toxicitás Mérgező háziállatokra és emberekre

Kávé nevelése dugványról (anyanövényről levágott hajtás elültetése)

Dugványozásnál az anyanövényről levágott hajtásokat tesszük vízbe. A dugvány alsó leveleit vegyük le, kizárólag a felső részén legyen levél. A legjobb alkalom a dugványok vágásra nyár elején van. Válassz egy egyenes hajtást, amely körülbelül 20-25cm hosszú. A levágott dugványt állítsuk esővízbe, vagy más lágy vízbe. (forralt víz, miután kihűlt, vagy pár napig állott víz) A gyökerek megjelenését követően laza, tápanyagdús, jó vízáteresztő földbe ültessük be és a földet tartsuk nedvesen.

Kávé nevelése magról

Ha magról szaporítanád, akkor első lépésként laza, tőzeges földbe tedd a kávécsírát, maximum 1 cm mélyen. A tetejére homokot kell tenni és állandóan nedvesen tartani. Nagyjából 1 hónap elteltével a kávébab kicsi, sovány zöld szárral fog feltörekedni.
További három hónapot követően a kávészem belsejében picike levelek születnek meg. Innentől kezdve folyamatosan erősödik és ledobja magáról korábbi kávébab héjból készült ruháját. Ekkorra már számos levelet felfedezhetünk.

Egy év leforgása alatt kb 20 centit fog nőni az egészséges csemeténk.

Kávé növény gondozása

A legjobb környezet a kávénövények termesztéséhez az, ha utánozzuk a trópusi, közepes magasságú hegyoldal természetes körülményeit: jó vízelvezetésű talaj, magas páratartalom, viszonylag hűvös hőmérséklet és gazdag, enyhén savas talaj szükséges.

Kávénövényeket szabadban is termeszthetsz, ha a körülmények hasonlóak a természetes környezetéhez. Beltérben a kávénövények legjobban az ablak közelében szeretnek lenni, de nem közvetlen napfényben. Ügyelj arra, hogy a növényt ne érje huzat, például a légkondicionáló által fújt hideg levegő. Készülj fel az öntözésre legalább hetente, hogy a talaj nedves maradjon, de a növény ne álljon a vízben.

Fényigény

A kávécserjék inkább a szórt napfényt, mintsem a teljes napsütést kedvelik. Valójában aljnövények (az erdei lombkorona alatt léteznek), és nem virágoznak közvetlen, tűző napfényben. A túl sok közvetlen napsugárzásnak kitett kávé növények levelei barnulnak. Az égető napot nem szereti, így félárnyékban érdemes tartani. Nyáron a szabad ég alatt kifejezetten jól érzi magát, csak ne érje tűző nap, bújtassuk árnyékba! Ha tűző napsütés éri, akkor barnás levelek fognak megjelenni, ilyenkor azonnal árnyékba kell vinni! Ha a levelek száradni kezdenek, akkor a hőség miatt hűvösebb helyre van szüksége.

Talaj

Kávénövényeket ültess gazdag, tőzeg alapú virágföldbe, kiváló vízelvezetéssel. A kávénövények a savas talajt részesítik előnyben, ezért ha a növény nem virágzik, adj hozzá szerves anyagokat, például tőzegmohát a talaj pH-értékének növeléséhez. A kávénövények 4-7 PH -értékű talajban is növekedhetnek, de az ideális PH-tartományhoz a 6-6,5 közelebb van.

Öntözés

Ezek a növények a víz szerelmesei, és rendszeres és bőséges öntözést igényelnek. A talajnak egyenletesen nedvesnek kell maradnia, de nem teljesen átázott. Soha ne hagyd, hogy a talaj teljesen kiszáradjon.

Hőmérséklet és páratartalom

Az optimális átlagos hőmérsékleti tartománya nappal 21-26,5 Celsius, az éjszakai hőmérséklet 19 és 21 Celsius fok között van. A magasabb (melegebb) hőmérséklet felgyorsíthatja a növekedést, de nem ideális a bab termesztéséhez. A gyümölcsöknek lassan, egyenletesen kell érniük.

Ezen túlmenően, mivel ezek a növények természetesen a trópusi hegyek oldalán nőnek, nagyon nedves körülmények között virágoznak, amelyek általában sok esőt és ködöt kapnak. 50% vagy magasabb páratartalom szükséges. Ha a levegő túl száraz, a levél széle barnulni kezdhet. Téli hónapokban is tartsuk legalább 16 fokos szobában, ettől hidegebb helyen sajnos elveszíthetjük.

Tápanyag igény/trágyázás

Gyenge folyékony műtrágyát használj a tenyészidőszak alatt néhány hetente. Télen havonta egyszer. Amennyiben Lavazza kapszulás kávét iszunk a használt kapszulákból a kávézaccot kis mennyiségben hozzáadhatjuk a talajához, ezzel is nagyon jót teszünk neki. Ha azt tapasztaljuk, hogy túl fakók a levelek, akkor az biztos tápanyaghiányra utal.

Cserepezés és átültetés

Minden tavasszal ültesd át a kávé növényt, fokozatosan növelve a cserép méretét. Győződj meg arról, hogy a cserép alján több nyílás is található. Ha akarod, metszheted is a növényt a kívánt méretre. Kissé korlátozhatod a cserépméretet, illetve gyökérmetszést is alkalmazhatsz, hogy kezelhető legyen a növekedése, de ez inkább haladóknak ajánlott technika. Metszésnél figyelni kell rá, hogy a metszőolló le legyen fertőtlenítve.

 

Kávé gyümölcs

Kávébab betakarítása

Ismét jelezzük, hogy a növény 3-5 év, míg gyümölcsöt termel, légy türelemmel! 🙂

Amikor a növény gyümölcsei (“cseresznye”) vörösre érnek és kissé lágy tapintásúak lesznek, kézzel szedd le őket a növényről. Válaszd le a belső kávébabot a gyümölcsről úgy, hogy a cseresznyét egy tál vízben pépesíted.

A belsõ bab leválasztása után fektesd dróthálóra, és szárítsd meg, amíg a héja könnyen le nem válik. Ez több napig vagy akár hetekig is eltarthat. A szárított babot most kávédarálóban lehet őrölni, akárcsak a boltban vásárolt babnál, vagy elmélyedhetsz a pörkölés rejtelmeiben is.

Gyakori kártevők, betegségek

A beltéren termesztett kávénövények néha szenvednek a levéltetvek és az atkák fertőzésétől. A fertőzéseket a lehető leghamarabb kezeld, hogy ne terjedjenek át a növény többi részére. Először a legkevésbé mérgező kezelési lehetőséggel kezdd, és csak akkor lépj tovább komolyabb permetszerek felé, ha az első próbálkozások sikertelenek.

Ha szerencsénk volt…

A kávé termesztése nem egyszerű, de ha szerencsénk van, akkor a piros kávécseresznyék vidáman fognak ránk visszamosolyogni. 🙂

X