A kávé a pörköléssel válik élvezhetővé, úgy, hogy a fajta eredeti jellegzetes tulajdonságai a hőbehatás során megmaradnak. Tehát a pörkölés nem égetés, nem arra szolgál, hogy a hibákat elfedje. A helyesen pörkölt kávészemek mindig a barna valamely árnyalatában játszanak, soha nem feketék.

Különböző szintű pörkölési szinteket különböztetünk meg, annak megfelelően, hogy milyen erős, és mennyi ideig tartó hőbehatásnak tettük ki a kávét, és ezáltal milyen színárnyalatú pörkölt kávét nyertünk. így különböztethetünk meg hamburgi, bécsi, francia és olasz pörköltségi szinteket. Az italkészítési technológiák függvényében nagyon erős összefüggés van az őrlési finomság, a választott pörköltségi szint és kialakított kávékeverék között.

A pörkölés fokról fokra

Szintek:

A kávét nagyon sokféleképpen lehet pörkölni. Az utóbbi félezer év folyamán minden kávéfogyasztó kultúrkör kialakította a maga ízlése szerinti pörköltséget. Fontos kiemelni, hogy mindig a kávéízlés, a kávékészítés módja határozza meg a pörköltségi szintet.

A pörkölő mesterek nagyon sokféle pörköltségi szintet tudnak megkülönböztetni, de fogyasztói szempontból Európában négy alapvető szintet különböztethetünk meg, ezeket a színük alapján, vagy egyes kultúrkörökhöz kötve nevezték el.

A hamburgi pörkölés világosbarna színű. Alapanyaga kizárólag arabica kávé. A kávébabot durvára, érdesre őrlik, és úgynevezett karlsbadi porcelán kannában vagy filteres kávéfőzőben, forrázással készítik. A végeredmény a köznyelvben németes kávéként ismert savanykás ízű, világos vörösesbarna színű, áttetsző, teaszerű ital. Ennek a kávénak olyannak kell lennie, hogy a porceláncsésze alján lévő virágmotívumokat a kávén keresztül látni lehessen (németül: Blümchen Kaffee).

A pörkölés felfedezése indította el a kávét világhódító útjára. A felfedezés valószínűsíthetően úgy történt, hogy a kiszáradt kávégyümölcsöket főzés közben szándékosan, vagy véletlenül lepirították. De az is lehet, hogy az elfogyasztott gyümölcsök magját vetették a tűzre. A megpörkölődött kávészemek illatát megérezve, feltehetően megpróbáltak tudatosan kávét pörkölni. A pörkölt kávét először talán elrágcsálták, majd látva hogy porózus, főzetet készítettek belőle.

A pörkölőnek tudnia kell, hogy milyen technológiával készülő kávéital alapanyagát állítja elő. Ez nem mellékes, ugyanis másfajta pörkölést igényel az eszpresszó technológia, a filteres kávé, a french press, vagy a török kávé. A pörkölést ugyanúgy, mint a kávékeverék összeállítását és az őrlést, alapvetően a kávékészítési technológia határozza meg. A pörkölő üzemekben kétféleképpen pörkölhetnek. Vagy fajtánként pörkölnek, és utána állítják össze a kívánt keveréket, vagy először keverik össze a zöldkávé fajtákat a kívánt arányban, és utána együtt pörkölik az elkészült keveréket. Azonban mindkét esetben ügyelnek arra, hogy az egyes fajták azonos szintű pörköltségi fokot érjenek el, pl: olasz pörköltségi szint. Ennek az oka az, hogy az őrlés folyamán a különböző szinten pörkölt kávészemek máshogyan hasadnak, törnek az őrlőtárcsák között. Ahhoz, hogy jó kávéitalt tudjunk készíteni, egységes őrleményt kell kapnunk, aminek az alapja egységes pörköltségű babkávé-keverék. Az egyes kávéfajták íze eltérő, tehát azok keverésével az egyes íz komponensek erősíthetők, kiegészíthetők, kiegyensúlyozhatók. Így hozható létre keveréssel a fajtakávékból keverék. A fajtakávékkal ellentétben a keverékek íze a karakteresség megtartásával harmonikusabb, teltebb lehet. Az önmagukban is harmonikus ízt adó fajtakávék ritkák és értékesek. A pörkölést, ugyanúgy, mint a kávékeverék összeállítását és az őrlést, alapvetően a kávékészítési technológia határozza meg. A pörkölő üzemekben kétféleképpen pörkölhetnek. Vagy fajtánként pörkölnek, és utána állítják össze a kívánt keveréket, vagy először keverik össze a zöldkávé fajtákat a kívánt arányban és utána együtt pörkölik az elkészült keveréket.

A bécsi pörkölés középbarna. Az ehhez használt kávéfajta szintén arabica. Az ebből készített kávé a bécsi fekete, melynek létezik kisebb és nagyobb változata is. Ez a kávé már nem áttetsző, színéből eltűnik a vöröses árnyalat. Az ital ízében a savanykásság mellett megjelenik a pörkölésből fakadó enyhe kesernyés árnyalat. Ezt a kávét Bécsben szinte mindig magas zsírtartalmú tejjel, tejszínnel, tejszínhabbal fogyasztják. Az ízek így egészítik ki egymást harmonikusan.

A francia pörkölés sötétbarna, amit a kávébabok felszíne okoz. Ez a pörköltségi szint már megengedi, hogy a keverékhez robusta fajtát adjunk. Ennél a pörköltségi szintnél jelennek meg először erőteljesen a pörkölés eredményezte ízek, már nem csupán a kávéfajták eredeti ízeit érezhetjük dominánsnak. Ez az íz élmény, amit mi magyar kávéfogyasztók kávé ízként ismerünk.

Az olasz pörkölés mélybarna, a kávébab felszínén olajkiválás látható. Ez a pörköltségi szint kiváló arabica és robusta keverékek készítésére ad lehetőséget. A robusta fajták adják a koffeintartalmat, ezek segítik a krémképződést, növelik az ital testességét. Az arabica fajták adják az aromákat, a lágy savasságot. Gondoljunk egy rövid, krémes espressóra, amely illatában, ízében dominánsak a pörköltségből fakadó komplex aromák: csokoládé, vanília, mogyoró.