Az indonéz szigetvilág rejtelmei a kávé tükrében

Tudtad? Az Indonéz Köztársaság 17 508 szigetből áll. Ámulatba ejtő élővilága és éghajlata mellett nem csak a nászutak kedvenc úticéljáról, Baliról híres, hanem arról is, hogy a világpiac kávétermelésben a 3. helyet foglalja el. Ismerkedjünk meg jobban a hihetetlen Indonéziával és kávéjával!

Az első kávécserjék

1699-ban járunk, Jáva szigetén, ami holland uralom alatt volt akkoriban. A sziget különleges éghajlatát és domborzatát kihasználva kereskedelmi célból kezdtek el kávécserjéket ültetni. Kemény időszaka volt ez a gyarmatosításnak, ugyanis a terület elfoglalása után az ott élő őslakosok azonnal rabszolgává váltak, a holland hódítok pedig magukénak kiáltották ki a területeket. A rabszolgák mind a kávéültetvényeken dolgoztak. Indonézia elfoglalásával Hollandia vált az első olyan európai országgá, aki kávétermesztő gyarmatot tudhatott magáénak. Az ültetvények pár évtized alatt gombamód szaporodtak Jáva szigetéről a környező Szumátra, Szulavézi, Bali és Flores-szigetekre is.

Szabadság és kávé-szerelem

A rabszolgasors a lakosok számára egészen a 2. világháború végéig tartott. Ezután Indonézia megalapította önálló, független államát. A felszabadításokat követően hivatalosan is eltörölték a rabszolgaságot és minden földet visszavett az állam. Az óriási ültetvényeket igazságos és tisztességes rendszeren alapulva elosztották az őslakosok között, akik nyitottak voltak a kávétermesztésre. Ez a rendszer él máig, és ennek köszönhető, hogy az ültetvények 98%-a helyi kisgazdálkodók kezében van, akik generációkra visszamenő szeretettel és gondoskodással ápolják a földeket.

Nincs két egyforma indonéz szigeteki kávé

A rengeteg szigetnek, eltérő klímának, fekvésnek és talajnak köszönhetően rendkívül sokrétű ízvilágú kávéval kecsegtet a terület. Egyetlen azonos pont van az összes indonéziai kávé között, mégpedig, hogy mindegyiket kézzel szüretelik! Nem használnak semmilyen gépesítést a szüret során! Az arabica kávé a kávétermelés csupán egyharmadát biztosítja a teljes terménynek, a canephora-kávé közel 70%-át adja. Alacsony számba megjelenik a Liberica fajta termesztése is.

Szumátra

A legnagyobb indonéz sziget. Itt a szigeten belül is különleges és változatos ízű kávékat termesztenek. Az itt ültetett cserjék 70%-át egy speciális módon: “shade grown” termesztik, ami annyit tesz, hogy a kávécserjék végig árnyékban vannak. A szumátriai kávéra jellemző a testes és kevésbé savas ízhatás. A kávé ízleléskor földes, nehezebb tónusú és füstös ízhatást érezhetünk, később pedig megjelennek a trópusi gyümölcsök, a grapefruit és a lime utóízben.

Szulavézi

A második legnagyobb sziget az Indonéz állam területén. Kávé szempontól a különlegessége, hogy a cserjék termőterületei elérik az átlag tengerszint feletti magasságban az 1600 métert. A magasabban fekvő területeknek hála az itt termő kávé íze változatosabb, kissé savasabb és édesebb. A földes alapízek szintén is jelen vannak, de nem annyira meghatározóan. Ízvilágukban felfedezhető a fahéj, dió és a kakaó is.

Jáva, a Kopi Luwak rejtélye, legendája és az ősi hagyományok

Indonézia harmadik legnagyobb szigete, mely Szumátra és Bali szomszédságában található. Jáva egész Indonézia legérdekesebb szigete a kávékultúra szempontjából, köszönhetően a hindu-buddhista, keleti, muszlim és nyugati közösségek együttélésének. A kávé csak 1706-ban érkezett Jávára, holland kereskedők hozták, akik trópusi éghajlatú termesztésbe akartak kezdeni. A jávai fajta első termései meglepő sikert arattak. Egy rozsdajárvány miatt aztán a legtöbb cserje elhalt. A járványt követően az arabica kávét, a tőle szívósabb Canephora kávéra cserélték, aminek hála Indonézia, a Jáva szigetekkel az élen a Canephora kávé legnagyobb termelője lett a világon. Jáva kávé aromáját és erősségét a szumátriai és szulavézi kávé között lehet elhelyezni. Erősen testes, földes, étcsokoládé és kakaó ízekkel bír, de fűszeres jegyei is felismerhetők, minimális a savtartalom mellett.

Az értékes, már-már legendás “Kopi Luwak kávé” kizárólag Jáva szigetre jellemző, és szédítő árakat ér el. Kizárólag a Luwak nevű cibet, a kávébogyókra mohón áhítozó kis helyi emlős emésztési folyamatán keresztül lehet kinyerni. Az emésztőenzimek valamilyen módon beavatkoznak a folyamatba, csökkentve a kávé kesernyés ízét, és különleges aromát kölcsönözve neki. Jáván a kávé olyan misztikus hagyományok középpontjában is áll, mint a fehér bivaly tisztelete, egy mágikus állat, amelynek banánt és kávét áldoznak, valamint a temetési szertartások, ahol az elhunytat egy csésze kávéval és egy doboz helyi cigarettával kísérik. Végül pedig a kávé a szépség- és jóléti rituálék része, amelyek kihasználják kozmetikai és terápiás tulajdonságait – masszázsok, bőrradírok, arcmaszkok…

Fotó: Suzanne Plunkett (Creative Commons licensz)