Az újévi fogadalmak ideje lejárt?

Újévi elmélkedéshez a Lavazza kávé mellé 🙂

Az újévi fogadalmak hagyománya 4000 évre tekint vissza. Már az ősi babiloniaktól származó leletek bizonyítják, hogy újévi fogadalmat tettek a számukra új évnek tekintett márciusban, mikor is az Akitu nevű kolosszális 12 napon át tartó vallási fesztivált is ünnepelték sajnos még Lavazza kávé nélkül 😉 A fogadalmak többnyire arról szóltak, hogy kifizetik adósságaikat, visszaadják a kölcsönvett tárgyakat. 2000 évvel később, Julius Caesar Kr.e. 46-ban kikiáltotta január 1-jét az új év első napjának. Az ünnepséghez Janus, a kétarcú isten nevét kötötte, aki két arcával egyszerre tekint a múltba és a jövőbe. Janus számára áldozathozatalok mellett az emberek ígéreteket is tettek, melyek leginkább a jó magatartás betartása mellett szóltak.

Az újévi fogadalmak hagyományát máig tartjuk. De vajon mennyire állja meg ez a helyét 2021 januárban?

Chicagói Egyetem által napjainkban publikált kutatás szerint az újévi fogadalmak 55%-a egészséggel kapcsolatos, 34% százaléka a munkához köthető, 5% százalék pedig szociális célú volt (pl. családdal töltött idő). A kutatásban résztvevők egyöntetűen megfogalmazták, hogy a fontosság és az élvezeti érték mentén lesznek képesek betartani a fogadalmakat. Mégis a tapasztalatok és a legtöbb korábbi elemzés azt mutatja, hogy február közepére a fogadalmat tevők 80%-a már nem tartja be, amit elhatározott. A szakértők szerint ezek bukása nem abból származik, hogy hiányunk lenne akaraterőből, hanem inkább abból, hogy olyan fogadalmakat teszünk, amire valójában nem vágyunk, vagy másoknak való megfelelés miatt akarjuk véghez vinni, tehát nem önazonosak.

Mire van szükségünk igazából? Mit érdemes megfogadni és mikor?

A változás elméleti modellje szerint 5 alapvető szakaszon kell átmennünk, mielőtt változást hoznánk létre az életünkben:

  1. szakasz: a változtatás elemzése és megtervezése. Gondolkodunk a változás előnyein és hátrányain, megtervezzük a lépéseket.
  2. szakasz: kommunikáció a változásról. Kifelé is képviseljük, hogy változtatni szeretnénk.
  3. szakasz: a viselkedés megkívánt megváltoztatásának elfogadása, vagyis megváltoztatjuk a viselkedésünket.
  4. szakasz: a kezdeti átmenet létrehozása. Fenntartási szakasz, amikor küzdünk azért, hogy hosszú távon a változáshoz tartsuk magunkat.
  5. szakasz: konszolidálás és nyomon követés. Az új szokás rutinná válik, jönnek az eredmények.

Fontos belátni, hogy a hibák a folyamat részét képezik, és kudarcaink kezelése nagy szerepet játszik abban, hogy képesek legyünk változtatni.

Az elmélet azt mondja ki, hogy az emberek akkor változtatnak sikeresen, amikor készen állnak rá. Ezt pedig felesleges naptári naphoz kötnünk. Ha szeretnénk változtatni, ám még a felkészülési szakaszban vagyunk, akkor tervezzük meg a pontos lépéseket, hagyunk mindenre megfelelő időt.

A téli időszak a pihenés, szemlélődés, elmélkedés időszaka, ilyenkor a természet is megpihen. Napjainkban különösen korlátozottak a lehetőségeink, nem szabad vágyott újévi fogadalmak miatt az egészséget kockáztatni. A megújulás időszaka a tavasz, bízzunk benne, hogy járványtéren is jön az enyhülés. Addig is kortyoljunk egy finom Lavazza kávét és tervezzük lépésről lépésre az aktív időszakunkat, amikor eljön az idő, valóban készen álljunk a változásra.

Ha az elmélkedéshez szükséges lenne igazi olasz kávé, akkor a Lavazza nem hagy cserben!

 

Lavazza BLUE | Lavazza Espresso Point | Lavazza FIRMA | Nespresso kompatibilis Lavazza