Mi az a kávéöv?
A kávét nem könnyű termeszteni. A világ kedvenc koffeinben gazdag gyümölcsmagja egy kényes termés, amely nem terem jól, ha a körülmények nem megfelelőek. Ha túl hideg, túl száraz, ha a talajban nincs elég tápanyag, vagy ha a páratartalom túl alacsony, a kávénövények nem fognak kiteljesedni. Ez egy kiábrándító tény a kávétermesztők számára, de sajnos a kávénövények egyszerűen nem fognak megfelelően növekedni egy bizonyos éghajlaton kívül.
Hol nő a kávé?
A kávécserjék szeretik a forró, nedves éghajlatot, a tápanyagban gazdag talajt, és jobban teljesítenek magasabban fekvő területen. Van egy szélességi sáv a Földön, a Rák térítő trópusai és a Bak térítő között, ahol ideális feltételek vannak a kávétermesztéshez. Ezt a területet nevezik Kávéövnek.
Ebből a speciális lokációból az következik, hogy a főbb kávétermelő országok mindegyike a két trópus között fekszik. Nem véletlen, hogy olyan országok, mint Brazília és Kolumbia Dél-Amerikában, Etiópia és Burundi Afrikában, valamint Indonézia és India Ázsiában, mind a kávétermelés édes foltjai közé tartoznak. Globális dominanciájuk a kávéiparban csak azért lehetséges, mert ideális környezetük van a kávétermesztéshez.
Mi nő még a Kávéövben?
A kávén kívül sok csodálatos dolog terem a trópusokon, köztük az avokádó, a banán és az ananász. És ne feledkezzünk meg a kakaóról – egy növényről, amelyet egyesek a kávé legjobb barátjaként emlegetnek.
4 kulcs környezeti szempont az ideális kávétermesztéshez
1. Hőmérséklet
A kiváló kávé termesztéséhez szükséges első összetevő a hőmérséklet. A kávénövények nem virágoznak hűvös éghajlaton, ehelyett a 22,8 ºC és 27,8 ºC közötti hőmérsékletet részesítik előnyben. Ez a tartomány szépen átfedi a trópusi 21–26,6 °C-os átlagos egész évi hőmérsékletet.
2. Páratartalom
A kávétermesztés másik fontos tényezője a páratartalom. Az optimális eredmény érdekében a kávénövényeknek állandóan 50% és 70% közötti relatív páratartalomra van szükségük. Referenciaként a legpárásabb trópusi éghajlaton az átlagos relatív páratartalom 80% körül mozog. Az olyan száraz éghajlaton, mint az arizonai sivatag, átlagosan 40% körüli a relatív páratartalom, feleannyi a trópusi éghajlatnak.
3. Talaj
A talaj minősége nem a kávézóna éghajlatára és ökoszisztémáira jellemző, de sok kávézóna-országban, például Etiópiában, Costa Ricában vagy Nicaraguában is bőséges a megfelelő talajtípus. A kávé a nitrogénben gazdag talajban virágzik, és a magas tápanyagsűrűségű régiók – például a vulkáni lefolyású területek – kiválóan alkalmasak jó minőségű kávé termesztésére.
4. Magasság
Egy kevésbé ismert tény a kávétermesztéssel kapcsolatban, hogy egyes kávék, mint például az Arabica, jobban teljesítenek magasabban. A kiváló minőségű különleges kávét általában 1067 méter és 1524 méter tengerszint feletti magasságban termesztik. Egyes fajták nem teljesítenek jól nagy magasságban, de ők inkább kivételek.
A magasságnak komoly hatása van a termésre, mivel a nappali és éjszakai hőmérséklet nagyobb ingadozása elősegíti a kávégyümölcs gyorsabb érését. Ezen felül a hegyvidéki környezetben gyakran váltakoznak a kiterjedt csapadékos időszakok, amelyeket bőséges közvetlen napsugárzás követ, ami szintén elősegíti a kávétermés érését.
A magasabban termesztett kávé általában jobb minőségű és keresettebb a különleges kávérajongók körében. A magaslati kávé fényesebb és gyümölcsösebb, mint az alacsonyabb tengerszint feletti magasságban készült kávé, és a nagyobb sűrűségének köszönhetően hosszabb ideig friss marad.
Aki meg akarja próbálni a magasban termesztett kávét, készüljön fel arra, hogy jóval többet költ, mint a hagyományos kávéra. A magasabban fekvő területeken kevés a megművelhető terület, a gazdálkodás munkaigényesebb és nehezebb a távoli és könyörtelen terep miatt. Ezek a megfontolások a magas tengerszint feletti kávé ízével és tárolási előnyeivel kombinálva jelentősen megemelik az árat.
