Caffé Service>blog>Tudtad? Minden, ami igazán érdekes a kávéval kapcsolatban
Tudtad? Minden, ami igazán érdekes a kávéval kapcsolatban
A kávé igazából gyümölcs.
Kutatások igazolják, hogy a rendszeresen kávét fogyasztók tovább élnek.
Hogyha kávét iszunk, a kávéban fellelhető antioxidánsoknak köszönhetően boldogsághormon termelődik.
Ha kávézás után rögtön vizet iszunk, kevésbé színeződik el a fogunk.
Ha a presszó kávéba pár csepp citromot facsarunk, akkor az csillapítja a fejfájást és a másnaposság érzését.
A kávé megóv számos betegség ellen, egészségmegőrző hatását számos kutatás bizonyította.
A koffein segíti a fogyást, mivel gyorsítja az anyagcserét és nagyobb teljesítőképességre bírja a testet.
A koffein a zsírsavak oxidációját is megemeli, ami szintén hozzájárul a súlyvesztéshez.
A kávéban található koffein blokkolja az agyunk egyik gátló neurotranszmitterét, amit adenozinnak nevezünk, ennek köszönhetően válunk kávéivás után energikussá.
A kávéültetvényeken dolgozó farmerek tekintetében a világon a legtöbbet Kenyában dolgoznak. Itt a munkások a legnaposabb és legdúsabb fákkal borított területeken csaknem 200 kiló kávébabot képesek leszüretelni egyetlen nap alatt. A dobogó második fokán Mexikó, Közép-Amerika és Kolumbia állnak. Itt napi átlagosan 40, de van, hogy 100 kg kávébabot is begyűjtenek. Harmadik a sorban Etiópiai, ahol napi 15-20 kg kávébabot szüretelnek.
Történelmi források szerint, a hívő muszlimok kezdetben azért ittak kávét, hogy még több idejük legyen imádkozni.
A világon először az 1550-es években nyitottak kávézót, Isztambulban.
Európába a legelső kávéház 1624-ben nyitotta meg kapuit Velencében, La Bottega del Caffé néven.
Magyarországon, Pestről a legelső történelmi feljegyzés 1714-ből ered. Ebben az évben Cavesieder Blasius (Kávéfőző Balázs) házat vásárolt, kávéház céljából.
A művészetben elsőként 1750-ben jelent meg komédia A kávéház (La bottega del caffè) címmel. Szerzője Carlo Goldoni.
A minden magyar által jól ismert Pilvax Kávéházat 1848. március 15-e után az év augusztusáig Forradalmi Csarnoknak nevezték.
„A kávéház jobb, mint otthon” – szállóige volt Pesten, az 1890-es években. Ebben az időben a magánéletet nagyon szigorúan védték, éppen ezért voltak népszerűek a kávéházak, ahol az élet minden területéről meg tudták osztani a tapasztalataikat egymás között a férfiak.
A képzőművészetben is gyakran helyet kapott a kávéház és a kávézás, mint tematika. Festményeket erről a legnevesebb művészek is hagytak ránk, mint Mihail Fjodorovics Larionov, Henri de Toulouse-Lautrec, Vlagyimir Jevgrafovics Tatlin, Edgar Degas, Vincent van Gogh.
Az északi országok lakói a legnagyobb kávéfogyasztók a Földön.
A világ legdrágább kávéja az indonéz cibetmacska ürülékéből készül, forintba átszámolva egy csésze ilyen kávé 20 ezer forintba kerül.
30 éven keresztül termőképes egy robusta vagy arabica fa.
A kávénak (is) közel 50 árnyalata ismert.
A kávét nem szabad hűtőben tárolni, mert hamarabb elveszíti az aromáját.
Várandósoknak nem javasolt 1 csészénél több kávét inni.
Annak érdekében, hogy 1 csésze presszókávé létrejöjjön 132 liter vízre van szüksége a kávébaboknak
A barista olasz eredetű szó. Itthon, a régi magyar szóhasználatban kávépincérnek hívták.
A Cappuccino kifejezést is az olaszoktól vettük át, ám kiejtése rendkívül sok bonyodalmat okozott, majd végül a Magyar Helyesírási Szabályzat 1999-ben kiadta, hogy fonetikusan, kapucsínó alakban kell írni.