Beszéljünk komolyan a kávéfüggőségről!

A kávénak számos jótékony hatása van az egészségünkre, azonban mégis pszichoaktív drogként tartják számon a magas koffeintartalma miatt. Ez annyit tesz, hogy a koffein fogyasztása közvetlen hatással van a testi-lelki működésünkre. A kávéban található koffein a világon a második legelterjedtebb függőséget okozó anyag az alkohol után, ezért a kávé fogyasztására bármilyen egészséges is, oda kell rá figyelni.

A túlzott koffeinfogyasztás elsőként kiemelendő hatása a stresszre adott idegrendszeri válaszok mentén figyelhető meg. A düh, a harag, a félelem és az idegesség érzései mind fizikai reakciókat válthatnak ki belőlünk, melyeket úgy tapasztalhatunk, mint a magas pulzus és vérnyomás emelkedés (1-3 órás időtartamra átlagosan 5–10 százalékkal), remegés, szapora légzés vagy akár a megváltozott fájdalomtűrő-képesség.

Mikor beszélhetünk a kávéfogyasztás esetén függőségről?

Pszichés függőség esetén észlelhetjük, hogy abban a tudatállapotban létezünk, hogy a függőség tárgya, esetünkben a kávé a mindennapi életünk elengedhetetlen alapeleme. A függőség tárgyához hozzászokunk, és a hozzászokás után mindig egyre több adagra van szükségünk ahhoz, hogy ugyanazt a kívánt hatást elérjük. Amikor pedig nem jutunk hozzá a megszokott mennyiséghez, elvonási tüneteket produkálunk.

Elvonási tünetként az alábbiakat észlelhetjük magunkon: fejfájás, fáradtság, ingerlékenység, lecsökkent koncentrációs képesség.

Ne ijedjünk meg! A függőség bizonyos jelei és az elvonási tünetek minden gyakori kávé fogyasztónál felléphetnek.

Mikor okoz gondot a komoly függőség?

A kávéfüggőség nem feltétlenül okoz a negatív értelmében problémát az életünkben, pláne azért, mert a kávéfogyasztásnak számos előnyös hatással van a szervezetre. A koffeinfüggőség akkor válik a negatív értelemben vett problémává, ha a komolyan úgy gondoljuk, hogy a kávé meghatározó befolyással van az életünkre.

Amennyiben a jelenlegi életvitelünk során a megszokottnál többet stresszelünk, vagy problémánk van az dühkezeléssel, az idegeskedéssel, akkor érdemes elhagyni a gyakori koffein fogyasztást, hiszen ezek súlyosbíthatják a tüneteket. Valljuk be, ilyen állapotban nincs is szükségünk arra, hogy valami még tovább stimulálja a stresszközpontunkat. Az idegrendszerre kiható egészségügyi alapbetegséggel rendelkezők számára sem ajánlott a túlzott – vagy egyáltalán a – koffeinfogyasztás. Ennek részleteiről azonban mindenképpen szakorvossal érdemes konzultálni.

A gyerekek esetében is szükséges megvizsgálni, valóban indokolt-e- és a ha igen, akkor milyen mértékben a koffeinfogyasztás. A fiatalok kávézási szokásairól itt írtunk már korábban.

Mennyi koffein fogyasztás jelent függőséget?

Az álláspontok eltérőek, hiszen figyelembe kell venni számos tényezőt, mint például: az életkor, a testsúly, az egyéni koffeinérzékenység mértéke. Összességében azonban elmondható, hogy a minden nap elfogyasztott 3-5 csésze kávé már a függőség kategóriájába sorolható.

Így kerüljük el a koffeinfüggőséget!

Ha a fentiek alapján már koffeinfüggőként diagnosztizáltuk magunkat és szeretnénk megelőzni a hosszútávon fellépő komolyabb negatív élettani hatásokat, akkor nem kell feltétlenül az adagok csökkentése mellett döntenünk, hiszen ne feledjük, a Lavazza kínálatában már fantasztikusan finom, prémium minőségű koffeinmentes kávék is kaphatók. Javasoljuk, hogy fokozatosan szoktassuk a szervezetünk le a nagy mennyiségű koffeinről, és álljunk át a napi 1-2 csésze koffeines kávéra, a továbbiakban pedig bízzuk magunkat a koffeinmentes kávé kényeztető aromáira.