fbpx
Lavazza Caffé Service
|   Regisztráció  |   |   English   06 80 89 00 98   Használati útmutatók |  
Fiókom

Elfelejtettem a jelszavam

Hamarosan itt a Halloween és ez azt jelenti, hogy ideje kipróbálni az ünnephez illő kávéitalokat. Hogy segítsünk megtalálni az év legkísértetiesebb hónapjához méltó italt, összegyűjtöttük kedvenc Halloween kávéreceptjeinket. Hasznos lesz számodra akár, ha Halloween-partit rendezel, akár, csak egy ízletes kávéitalt keresel az őszi reggelekre. Olvass tovább – ha mersz:

Töklámpás Latte

Mi lehet jellemzőbb a Halloweenra, mint egy töklámpás? Ez egy klasszikus Pumpkin Spice Latte egy plusz szórakoztató csavarral. Tökfaragás mellé, vagy barátokat fogadni szuper hangulatos lesz!

Hozzávalók:

  • 1 adag eszpresszó
  • 2,5 dl tej
  • 1 evőkanál sütőtök püré
  • 1/2 teáskanál sütőtök pite fűszerkeverék
  • 1 evőkanál csokoládé szirup
  • Tejszínhab
  • Narancssárga ételfesték (opcionális)
  • Cukorka vagy csokireszelék a díszítéshez

Elkészítés:

Egy kis serpenyőben keverd össze a tejet, a sütőtökpürét és a sütőtök fűszerkeveréket. Alacsony fokozaton, rendszeres keverés mellett néhány percig melegítjük. Ne hagyd forrni a keveréket! Főzz le 1 adag eszpresszót. Önts csokoládészirupot a tejeskávépohárba. Ezután adjuk hozzá az eszpresszót, majd a fűszerezett sütőtök tejet a kávé tetejére öntjük. Itt az ideje a körítéseknek! A narancssárga ételfestéket keverd össze a tejszínhabbal. A narancsos tejszínhabot kanalazzuk az italunkra. Ezután használhatjuk a cukorkát vagy a csokireszeléket díszítésre úgy, hogy töklámpás arcot formázzon. Ízlés szerint szórhatunk rá egy kis fahéjat is.

Kalória: 180 kcal

 

Mérgezett alma-kávé

Biztos, hogy nem kávéízesítőként gondolsz elsőre az almára, de bízz bennünk: erről nem érdemes lemaradni! Az alma-kávé egy hangulatos őszi finomság, amely a legjobb szezonális ízeket ötvözi. Fahéj, alma, karamell és kávé. Íme az egyszerű recept!

Hozzávalók:

  • 0,5 dl 100%-os almalé
  • 1 dl tej
  • 1 teáskanál fahéj
  • 1,5 teáskanál karamell szósz
  • 2 adag eszpresszó vagy ½ csésze főzött kávé
  • Tejszínhab opcionális

Elkészítés:

Egy kis serpenyőben keverd össze az almát, a tejet, a fahéjat és a karamellszószt. Közepes hőmérsékleten, rendszeres keverés mellett melegítsd addig, amíg a keverék forró, de nem forr. Öntsd az eszpresszót egy nagy bögrébe. A tetejére adjuk a karamell almás keveréket. Díszítsük egy adag tejszínhabbal és egy csipetnyi fahéjjal. Tálalás közben ne felejtsd el viselni a boszorkánykalapot! 🙂

Kalória: 150 kcal

 

Csokit vagy csalunk Latte, avagy a Trick or Treat Latte

Ez a tejeskávé egy kicsit édes és egy kicsit sós, mint minden jó csíny! 😉

Hozzávalók:

  • ½ csésze juharszirup
  • ½ csésze pekándió vaj
  • ¼ csésze barna cukor
  • ½ csésze sűrű tejszín
  • 2 teáskanál vanília kivonat
  • 1 evőkanál vaj
  • 2 evőkanál sűrített tej
  • 2 adag eszpresszó
  • ¾ csésze tej
  • Tejszínhab opcionális
  • Apróra vágott pekándió opcionális

A Juhar-pekándió szirup receptje: Egy kis serpenyőben keverd össze a barna cukrot, a tejszínt, a juharszirupot, a vajat és 1 ek sűrített tejet. Közepes lángon addig melegítjük, amíg a hozzávalók elolvadnak, és folyamatosan keverjük, nehogy megégjen. Ha a keverék sima, egyenletes állagot kapott, csavard fel a hőt és hagyd magasan 4 percig. Továbbra is keverjük a keveréket, miközben melegszik. 4 perc elteltével vedd le a serpenyőt a tűzről, és gyorsan keverd hozzá a pekándió vajat és a másik 1 ek sűrített tejet. A pekándió vajat feltétlenül akkor adjuk hozzá, amikor a keverék még forró.

A Latte recept: 2-3 evőkanál sziruppal ijesszünk meg egy eszpresszót, és keverjük őket össze. A ¾ csésze tej hozzáadása előtt győződjünk meg róla, hogy nem csomós az italunk. A tetejére tejszínhabot és apróra vágott pekándiót tehetünk.

Kalória: 150 kcal

Ne feledd! Minden finom kávéital alapvető eleme a minőségi kávé! Ha igazán finom olasz kávéra vágysz, nézz körül webshopunkban: https://www.caffeservice.hu/

Megéri a saját kávépörkölés az időt és az erőfeszítést? A kérdésre adott válasz attól függ, hogy milyen kávéfogyasztó vagy. Azzal, hogy saját babot pörkölünk, a legfrissebb kávéízeket és a legautentikusabb kávéélményt kaphatjuk, és mindezt a saját alkotásunkban! Erre büszkének lehetünk. Hogyan működik a folyamat és kinek illik bele az életstílusába?

Milyen előnyökkel jár a saját kávébab pörkölés?

A pörkölés megtanulása nem tart túl sokáig, ha minden felszerelés megvan, és jó pörkölési rutint alakítunk ki. Amikor azonban megpörköljük a saját kávénkat, tudni kell, honnan származik a bab, mik az alapízek, és min ment keresztül a bab, mielőtt elérné a csészét.

Egy hatalmas előny, hogy a pörkölési fokozat kiválasztása miatt könnyen szabályozható a kávé íze. A pörkölés mértéke meghatározhatja, hogy mennyire összetett (enyhén pörkölt), mennyire kiegyensúlyozott és földes (közepes pörkölés), vagy mennyire édes és karamellizált vagy füstös (sötét pörkölésű) lesz a kész kávénk.

A koffeinszintet is szabályozza a pörkölés. A világos pörkölésű bab valamivel több koffeint tartalmaz, mint a sötétebbre pörkölt társai. Ha sok koffeint szeretnénk, hagyjuk enyhén pörkölve, de ha a koffeinszint nem olyan fontos, akkor a közepesre és sötétre pörköltek remek ízeket hoznak majd ki.

Mennyi időbe telik a saját adag bab megpirítása?

A zöld kávébab beszerzése után a pörkölés lépései következnek. Ez a folyamat kis tételeknél 10-13 percet, nagy tételeknél 16-18 percet vesz igénybe. Összességében 20 vagy 30 percet, hogy egy vagy két kiló friss kávéból álló végterméket megpörkölődjön.

Hogyan pörköljük meg saját kávébabunkat? 4 lépés a kávépörkölés útján.

A pörkölés során a kávébab felszívja a hőt, ami elsötétíti a színét. Magasabb hőmérsékleten olajok jelennek meg a bab felületén. 205 °C-on a bab először megreped, és tágulni kezd. 225 °C körül jön a második repedés.

  1. lépés: Tedd a zöld kávébabot a fűtőelembe.

Használhatunk öntöttvas serpenyőt vagy pattogatott kukorica készítőt főzőlapon vagy elektromos kávépörkölő készüléken. Fontos, hogy a sütési folyamat nagyon füstös lehet, ezért gondoskodjunk jó szellőzésről!

  1. lépés: Tekerjük fel a hőt és keverjük össze a babot.

Nagyon fontos, hogy folyamatosan keverjük, hogy a kávébabok egyenletesen pörkölődjenek. A cél elkerülni, hogy a sötét, közepes és világos pörköltek egyvelege legyen az eredmény.

  1. lépés: Nézzük meg a babot, és hallgassuk az első repedést.
  • Világos pörkölés: Vegye le a babot a tűzről közvetlenül az első repedés előtt. (180°C – 205°C)
  • Közepes pörkölés: Az első repedésnél vagy kicsit utána. (210°C – 220°C)
  • Sötét pörkölés: Közvetlenül a második repedés után hagyjuk abba a pörkölést, de néha hosszabb ideig is tarthatjuk. (225°C -250°C)

A kávébabot soha ne pörköljük 250 °C felett, mert elkezd elvékonyodni a babszem, és égett ízt kelt.

  1. lépés: Válasszuk szét a pelyvát, és tároljuk a kávét hagyjuk kihűlni.

Egy szűrőedény vagy a kávépörkölő beépített pelyvagyűjtő segítségével válasszuk le a pörkölt babot a pelyvától, amely az arany színű külső héj. Hagyjuk kihűlni a kávét, és tároljuk egy nem légmentes tartályban egy éjszakán át. Ez lehetővé teszi a frissen pörkölt bab gáztalanítását.

Körülbelül 24 órával a pörkölés után lesz a kávé a legízletesebb. A babot közvetlenül a főzés előtt őröljük meg, a maradékot pedig tároljuk légmentesen záródó edényben. Meg fogunk lepődni az élénk ízen és az erős aromán.

Mennyire nehéz a babkávé pörkölése?

A kávépörkölés szakértői éveket töltenek a mesterség tökéletesítésével, így hosszú ideig tarthat, amíg egyenletesen pörkölt babot készítünk otthon. Ha hajlandóak vagyunk egy kicsit kísérletezni, és elviselünk néhány adag egyenetlenül pörkölt babot, akkor ezt a folyamatot meglehetősen kifizetődőnek találjuk majd élmény szempontjából. Ha azonban nagyon érzékeny ízlelőbimbóink vannak, és nem vagyunk hajlandóak mást inni, mint a legjobbat, akkor a babkávé pörkölésének megtanulása frusztráló élmény lehet.

Ha erőfeszítés nélkül utazol a minőségre rendelj webshopunkból kényelmesen, egyszerűen igazi olasz kávékülönlegességeket! https://www.caffeservice.hu/

A koffein és a cukor gyakran kéz a kézben járnak, akár kedvenc kávéinkban, akár energiaszeletben. Mindkettő megadhatja azt az energiát, amelyre szükségünk van a nap során. De mi a különbség a koffein és a cukor között? Milyen hatásai vannak a testre és az elmére? Miben hasonlít és különbözik ez a két erős játékos? Lássuk!

A koffein és hatásainak áttekintése

A koffein számos módon hat a szervezetre, a fizikaitól a mentálisig. A koffein egy természetes stimuláns, amely sok termékben megtalálható, beleértve a kávét, a teát és a kakaót. A koffein természetesen előfordul ezekben a termékekben, kivonható, és hozzáadható más termékekhez, hogy fokozza azok hatását.

A koffein számos módon hat a szervezetünkre. A koffeinfogyasztás elősegítheti a glükóz emésztését és csökkentheti a II-es típusú cukorbetegség kockázatát. Fizikai hatásai mellett a koffein megváltoztathatja az érzelmeket és a szellemi működést. A koffein talán legismertebb hatása az éberség és a mentális energia fokozása. A másik oldalon a koffeinről ismert, hogy túlzott fogyasztás esetén ingerlékenységet okozhat.

A cukor és hatásainak áttekintése

A cukrot mindannyian szeretjük. De mi is pontosan a cukor? A Sugar Association szerint cukornak vagy szacharóznak nevezik azt az egyszerű szénhidrátot, amely természetesen minden növényben előfordul. A cukor kémiai szerkezeteként csak két molekulából áll: glükózból és fruktózból.

A glükóz és a fruktóz a szénhidrátok három építőköve közül kettő. Nélkülük nem lennének kedvenc ételeink! Ez azt jelenti, hogy a cukor étkezésünk döntő részében jelen van, akár tudjuk, akár nem.

Mivel a cukor mindenhol előfordul, az különösen fontos, hogy egyensúlyba hozzuk a napi cukor bevitelünket, és hogy mindez egészséges maradjon. Sajnos a cukor túlzott fogyasztásával nagyon sok veszély jár. A cukor 3 fő veszélyes hatása:

  1. A cukros ételek hajlamosak függőséget okozni. A túl sok étel és cukor súlygyarapodáshoz, ami később túlsúlyhoz, majd elhízáshoz is vezethet.
  2. A cukorbevitel növelheti a szívbetegség kockázatát is. A cukordús étrend magas vérnyomáshoz, magas vércukorszinthez, elhízáshoz, érgyulladáshoz vezethet. Ezek mind alapvető tényezők a szívbetegségek kialakulásában.
  3. A megnövekedett cukorbevitel bármely életkorban aknéhoz vezethet. A cukorbevitel növelheti a vércukorszintet és az inzulinszintet, ami hormonreakciókat vált ki. A megnövekedett cukorbevitel okozta bizonyos hormonok felszabadulása akne kialakulásához vezet.

A cukor remekül szolgál azonban akkor, ha egy kis energialöketre van szükségünk a nap folyamán. Függetlenül attól, hogy a nap közepén zuhanunk össze, vagy egy hosszú napra kell magunkat felturbózni, egy kis cukor mindig megteszi a hatását. Mint minden, a cukor mértékkel fogyasztva nem ellenség. Egy kis adag cukor sokat segíthet a nap beindításában, de érdemes a természetesen előforduló cukrokat fogyasztani.

Összességében mind a cukor mind a koffein remek kiegészítője lehet a napi csésze kávénak, de mindkettőnek megvan a maga jó és rossz oldala. Ha cukorról és koffeinről van szó, a mértékletesség kulcsfontosságú.

A tökéletes irodai vagy otthoni kávézáshoz fedezd fel webshop kínálatunkat, cukorral vagy cukor nélkül 😊 A legjobb kávéélmény ingyenes kapszulás kávégép kihelyezéssel!

A kávéházak a modern társadalom alapvető elemei, és tekintettel arra, hogy a kávé milyen népszerű ital az egész világon, gyakran természetesnek tekintjük, hogy kávéházak mindig is léteztek. Noha évszázadok óta fennmaradtak a történelem során, bizonyosan nem voltak mindig olyan elterjedtek – vagy legálisak –, mint manapság. Az alábbiakban a kávéházak lenyűgöző történetét fogjuk bemutatni: hogyan és hol keletkeztek, és miként fejlődtek a maiakká.

Az első kávéház

A történészek megállapították, hogy a kávéházról szóló legkorábbi feljegyzés egészen 1475-ig nyúlik vissza, amikor Isztambulban, akkor Konstantinápolyban megnyílt a Kiva Han nevű kávéház. A ma is népszerű török ​​kávét valószínűleg Kiva Hanban szolgálták fel először, és csak jóval később került a kínálatba a nyugat által jobban ismert szűrt kávé.

A kávékultúra nagyon gyorsan fejlődött, és a kávéházak hamar a politikai viták találkozóhelyeiként váltak ismertté. Az 1500-as évek elejére az iszlám vezetői törvényen kívül helyezték a kávéházakat, mivel úgy gondolták, hogy a gyülekezőhelyek az ország uralkodásának megzavarására ösztönöznek.

A kávéházak viharosan hódítják meg Európát

1529-ben nyílt meg az első feljegyzett kávéház Európában a török ​​invázió miatt. Franz Georg Kolschitzky, egy Törökországban élt újító gondolkodású vállalkozó volt, aki ismerte a kávéban rejlő lehetőségeket, majd be is vezette a kávéház fogalmát a kontinensen. Úgy tartják, hogy Kolschitzky terjesztette el a szűrt kávé szokását, valamint a tej vagy tejszín és cukor hozzáadásának folyamatát, hogy a kávé ízletesebb legyen és kevésbé keserű – ezáltal szélesebb körben fogyasztható, vagyis még népszerűbb.

Munkásságát követve Európa-szerte feltörtek a kávéházak, és az ez időkből származó írásos beszámolók is azt sugallják, hogy még mindig politikai kérdések megvitatására szolgáltak. Bár nagy népszerűségre tettek szert a kontinensen, csak az 1600-as évek közepén érkeztek Angliába.

A kávéházak érkezése Angliába

Az első brit kávéház 1652-ben nyílt meg. Csaknem 200 évbe telt, mire a koncepció eljutott Angliába, de sokkal rövidebb idő alatt széles körben elterjedt és őrülten népszerű lett az egész országban. Úgy tartják, hogy az angliai kávéház ötlete a Törökországgal folytatott kereskedelmi gyakorlatnak volt köszönhető, nem pedig a környező európai országok hatásainak. A világ nagy része tehát Törökországnak köszönheti a kávéházakat!

Ahelyett, hogy csak a politika megvitatására szolgálnának, az angliai kávéházakat főleg üzleti szakemberek látogatták meg, akik cégeikről és kereskedelmi lehetőségeikről beszélgettek. Ezek a kávézók vonzották az értelmiségieket is, akik vallásról, filozófiáról és más témákról beszéltek és vitáztak (mint például Bach, aki dalt írt a kávé tiszteletére). Kávéházaikat „filléres egyetemként” emlegették, mert a kávék egy-egy fillérbe kerültek, és a tér tele volt előkelő, művelt emberekkel.

A kávéházak az 1600-as évek végén elterjedtek Olaszország, Franciaország és Németország nagyvárosaiban, és népszerűségük ugyanolyan gyorsan nőtt ezekben az országokban, mint Angliában. Hamarosan Európa minden nagyvárosában kávéházak épültek.

Amerikába is eljutottak a kávéházak

Végül a kávéházak gyarmatosításuk korai szakaszában elterjedtek Amerikában. Nagyrészt ugyanazt a kultúrát, előkelő vitakultúrát és intellektust hordozták magukban, mint Angliában. Sok üzleti szakember találkozási helyei voltak ezek. A Tontine Coffee House nevű kávéházba, amely az 1700-as évek legvégén nyílt meg New Yorkban, olyan sok üzletember látogatott el, hogy végül ez lett a New York-i tőzsde helyszíne!

Az eszpresszó csatlakozik az étlaphoz

1946-ban az olasz Giovanni Achille Gaggia, a Gaggia cég és ma már híres eszpresszógépeinek alapítója feltalált egy biztonságos és megfizethető kávéfőzőt, amely nagy nyomással finom, robusztus és krémes eszpresszót készített. Nem sokkal ezután megalakult a Gaggia cég, és kereskedelmi eszpresszógépeik végigsöpörtek Európán, majd Amerikán. A világ számos kávézójában a főzött kávé mellett eszpresszót is árultak, és az 1900-as évek közepére megszületett a kávéház modern koncepciója.

A modern kávéházak

Ma a kávéházak nem sokban különböznek a több száz évvel ezelőttitől. Újdonság, hogy napjainkban gyakran szolgálnak fel péksüteményeket, teákat, üdítőket és egyéb finomságokat, de az alapvető cél megmaradt: a vásárlók továbbra is összegyűlnek, hogy ízletes kávét kóstoljanak, és megvitassák a fontos ügyeket, például híreket, üzletet és politikát. Hozzáadtuk az évek során a tanulást és a kötetlen beszélgetéseket, de a koncepció nagyjából változatlan maradt.

Újdonság még, hogy napjainkban már a kávéházaktól függetlenül is, prémium minőségű kávét szerezhetünk be otthonra vagy a munkahelyre. Ha a saját környezetedbe varázsolnád a kávéház hangulatát és az igazi olasz kávéélmény minőségét, nézz körbe webshopunkon: https://www.caffeservice.hu/

Hamar ránk tört az ősz, és ezzel beköszöntött a teázás időszaka. Fel a kezekkel, aki már ivott egy finom, gőzölgő teát hidegebb estéken, vagy reggeleken! 🙂 Sokan fordulnak nem csak az íze és hangulata, de a koffeintartalma miatt is a teához. Nézzük meg a zöld tea jellegzetességeit, koffeintartalmát és vizsgáljuk meg a kávéhoz képest a képességeit. Lássuk!

A zöld tea áttekintése

A zöld tea népszerű forró ital, amely számos egészségügyi előnnyel rendelkezik, különösen a teában található antioxidánsok magas arányának köszönhetően.

Mennyi koffeint tartalmaz a zöld tea?

Bár a koffein pontos mennyisége márkánként, valamint a főzési módtól és időtől függően változik, egy bögre zöld teában 30-50 milligramm koffeinre számíthatunk. A zöld teában ettől függetlenül viszonylag magas L-teanin tartalom, ami fokozhatja az éberséget, és emiatt egyesek azt hiszik, hogy magasabb a koffeintartalma, mint valójában. Ez amiatt lehet, mert az L-teanin szinergikus hatású a koffeinre. (Erősíti annak hatását)

Mitől függ a zöld tea koffeintartalma?

A főzött zöld tea típusán és márkáján kívül más tényezők is meghatározzák, hogy pontosan mennyi koffein van a csészében. Az egyik legfontosabb tényező a főzési idő. Minél tovább hagyják a leveleket vagy filtert/zacskót forró vízben ülni, annál több koffeint és egyéb összetevőket vonnak ki belőle. Magyarán, ha 3 percig bent hagyjuk a filtert, több koffeint kapunk, mintha 2 perc múlva eltávolítanánk azt.

Egy ideális csésze zöld teához, 2 gramm tealevelet használjunk fel, 3 perces főzési idővel egy 2,5 dl-es csészéhez.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy kapható koffeinmentes zöld tea, de bár a koffein nagy hányadát eltávolították a tealevelekből, egy része még mindig megmarad, szóval nem lesz 100% koffeinmentes.

Zöld tea más forró italokhoz képest

A zöld tea hasonló a fekete teához. Laza levelek formájában vagy teafilter formájában kapható. A teafilterek általában több koffeint adnak ki, mivel összetörték őket, így több koffein áll rendelkezésre. Bár a zöld tea a fekete teához hasonló növényből származik, sokkal kevesebb koffeint tartalmaz. Egy csésze fekete tea kb. 60 mg koffeint tartalmaz.

Nézzük tehát egy összefoglaló felsorolást a koffeintartalmú forró italokról:

  • Eszpresszó kávé: 120 mg koffein
  • Fekete tea: 60 mg koffein
  • Matcha tea: 60 mg koffein
  • Zöld tea: 30 mg koffein
  • Koffeinmentes zöld tea: 7 mg koffein

Mi az a zöld tea?

A zöld tea a Camellia sinensis növények leveleiből készül. Kínából származik, de gyártása Kelet-Ázsia számos országába elterjedt. Bár a zöld tea ugyanazokból a levelekből készül, mint a fekete tea, az oolong tea, a fehér tea és a sárga tea, kevesebb feldolgozáson megy keresztül, ami azt jelenti, hogy több antioxidánst őriz meg.

Mik a zöld tea előnyei?

A zöld tea fogyasztásának számos előnye van. Más teaitalokhoz képest különösen magas az antioxidáns tartalma, és úgy gondolják, hogy segít a testsúlycsökkentésben, miközben küzd a bőrgyulladás és a 2-es típusú cukorbetegség ellen is. Javíthatja a memóriát és megelőzheti a memóriavesztést, miközben csökkenti a koleszterinszintet és javítja a szív egészségét.

Rendben van-e minden nap zöld teát inni?

A zöld teát alkalmasnak, sőt egészségesnek tartják minden napi fogyasztásra, és mivel alacsonyabb a koffeintartalma a kávénál, és még a fekete teánál is, egészségügyi szakértők szerint biztonságosabb nagy mennyiségű zöld teát inni, mint a kávét. A zöld teának a maximális napi ajánlott bevitele legfeljebb 8 csésze naponta. A kávénak 3-4 csésze.

Tudtad? Webshopunkban nem csak kiváló minőségű olasz Lavazza kávé kapható, de elérhetőek különböző olasz, és a világ egyéb tájairól származó teák, például Japán Sencha zöld tea: https://www.caffeservice.hu/product/viropa-golden-bridge-japan-sencha-zold-tea/

Teáink teljes kínálata itt érhető el:

https://www.caffeservice.hu/product-category/viropa-teak/

Lavazza machiato a reggeli mellé

Sok kávérajongó örömmel próbálja ki az új kávészemeket és az új főzési módszereket, de viszonylag kevesen gondolkodnak el azon, hogy milyen ételekkel a legideálisabb gasztronómiai szempontból párosítani a kávéjukat. Munkába, a rohanó hétköznapokban ez valószínűleg leggyakrabban egy péksütemény vagy egy szendvics reggel, de csomó érdekes más mód van a kávé és az étel párosítására.

A kávépárosítás általános szabályai

A kávépárosítás általános szabályai esetén fontos figyelembe venni, hogy nem minden kávé készül egyformán. Az, hogy a kávé honnan származik, drámai hatással van az ízére, a szájban lévő érzetére és arra, hogy milyen ételekhez illik.

Kávépárosítási útmutató régiónként:

Afrikai kávé

A kenyai, tanzániai, etiópiai és ugandai kávék általában kivételesen édesek és gyümölcsösek, magas savtartalommal. Gyakran a legjobbak, ha enyhén pörkölik őket, hangsúlyozva a bab természetes ízét. Mivel az afrikai kávé általában könnyű testességet mutat, finom és édes, mindenféle gyümölccsel jól párosítható. Próbáljuk meg az afrikai kávét áfonyával, málnával, cseresznyével, őszibarackkal, szilvával, sárgabarackkal vagy citrusfélékkel párosítani. Ha idegenkedünk a kávét gyümölccsel egyszerre fogyasztani, akkor tegyük a fenti gyümölcsöket joghurtba, vagy zabkásába, az ízjegyek így is kiemelkednek majd.

Közép- és dél-amerikai kávé

A brazil és a kolumbiai kávék jellemzően a legtestesebbek, legmerészebbek és a legerősebbek, melyeknek csokoládé és földes ízük van. Az el salvadori, nicaraguai és guatemalai kávék gyakran tele vannak finom diós ízekkel, és általában kevésbé testesek, mint a brazil vagy kolumbiai kávé. Ezek a kávék kiválóak csokoládéval, ami kiemeli a kávé lappangó csokis ízét, és jól használható gabonával és kenyér, tésztafélékkel. Mivel ezek a kávék kevésbé savasak, mint az afrikai kávék, sokkal jobban kiegészítik a péksüteményeket is. Ha főétkezés mellé, vagy után a kávét baromfihússal szeretnénk párosítani, a nicaraguai vagy a Costa Rica-i babok lesznek a nyerők, mivel ezek tompábbak, és nem uralják a baromfihús finomabb ízeit ugyanúgy, mint egy provokatívabb brazil kávé tenné.

Indiai és indonéz kávé

Az indiai és indonéz kávék általában sötétebb ízűek, merész textúrákkal és telt testtel. Túlnyomórészt fűszeres, dohányos, bőr- és faízű jegyek, valamint dohosság és földes ízek jegyei jellemzi őket. Szumátra, India, Pápua Új-Guinea és Jáva a legnépszerűbb kávéforrások ebből a régióból. Az indiai és indonéz kávék vörös húsokhoz, például marhahúshoz, bárányhúshoz vagy sertéshúshoz javasoljuk, mert elég robusztusak ahhoz, hogy kihozzák a nehezebb húsok ízét is.

A különböző régiókból eredő kávék egyes ételekkel való párosítása mindkettő élvezetét fokozza, és úgy gondoljuk, hogy érdemes időt és energiát szánni a különböző kombinációkkal való kísérletezésre. Felejthetetlen élmény megtalálni a megfelelő párosítást, amelytől ízlelőbimbóink felrobbannak az örömtől, és még tovább akarunk majd kísérletezni, felfedezni.

Tudtad? Afrikai, közép- és dél-amerikai kávék vagy akár indiai és indonéz származású kávék is megtalálhatóak webshopunk kínálatában! Fedezd fel mindet! https://www.caffeservice.hu/

A kávé az egyik legtöbbet fogyasztott és vásárolt áru a világon. Utazz el a világ bármely szegletébe, és biztosan látni fogsz valakit, aki ilyen vagy olyan formában kávét iszik. Természetesen a főzési módok eltérőek lehetnek, és az, hogy az emberek mikor isszák meg a kávét, hiszen ez kultúrájuktól és szokásaiktól függenek. De így vagy úgy, az emberek mindenhol isznak kávét. A kérdés az, hogy miért?

Az 5 legfontosabb ok, amiért az emberek kávét isznak:

1. A kávé energizál, lendületet ad!

Bármennyire is szívesen mondanánk, hogy az emberek kávéivásának első számú oka az, hogy szeretik az ízét, sokkal valószínűbb, hogy a kávéfogyasztók jelentős része a koffeintől kapott energialöketet hajszolja. Az egyre mozgalmasabb világban az embereknek olyan löketre van szükségük, amely képes fókuszáltan és éberen tartani őket, miközben intézik a munkájukat, családot alapítanak és próbálnak időt szakítani a szórakozásra, egymásra vagy éppen önmagukra.

Egy csésze kávé – vagy három – reggel elegendő koffeint tartalmaz ahhoz, hogy egy átlagos testalkatú ember megfelelő energialöketet kapjon. A kávéban található koffein blokkolja az adenozint – egy neurotranszmittert, amely álmosságot vált ki –, és segít az embereknek abban, hogy energikusan töltsék a napjukat, amikor valójában több alvásra lenne szükségük. A koffein fokozhatja a fókuszt és javíthatja a hangulatot is. Ki nem vágyna erre a mindennapokban?

2. A kávé egészségügyi előnyei

A kávé számos egészségügyi előnnyel is jár, főként koffeintartalmának köszönhetően. Számos tanulmány kimutatta, hogy a koffeinnek csomó jótékony hatása van az agy egészségére, többek között megvédi a szervezetet a neurodegeneratív betegségektől, például a Parkinson-kórtól és az Alzheimer-kórtól, és javítja a hosszú távú memóriát is.

A kávé egészségügyi előnyei azonban nem kizárólag az agy számára vannak fenntartva. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a májcirrózis kockázatát és támogatja a vastagbél egészségét. A kávéfogyasztásnak van néhány kevésbé ismert előnye is, például a rendszeres kávéfogyasztók alacsonyabb vesekő előfordulásáról számolnak be, és csökkentik bizonyos rákbetegségek, például prosztatarák, egyes fej- és nyakrák, valamint a visszatérő mellrák kialakulásának kockázatát.

3. Társas kapcsolatok alapja

Egyesek pszichológiailag alakítanak ki kapcsolatot a kávéval, mert a társas rutinjuk része lesz. A kávéfogyasztók a munkahelyükön a kávéfőző mellett gyűlnek össze, itt zajlanak a legjobb beszélgetések és jó kapcsolatok alakulnak ki. Sokan találkoznak kávézókban, hogy újra kapcsolatba kerüljenek a barátokkal és a családdal, vagy akár egy randira is tökéletes helyszín lehet. Ezek a tevékenységek beépítik a kávét a fontos emberekkel való kapcsolatteremtés részeként a tudatunkba, és tudat alatt is érzelmi és szociális kapcsolódást okoznak a kávéval.

4. A kávé a kultúránk része

A kávéivási kultúra összefügg a pszichológiai kapcsolódással, sőt sokaknál túlmutat a napi rutinon. A vacsora utáni eszpresszó hagyománya az olaszok kultúrájának a szerves része, mi több az esti kávé kihagyása egyes olaszok számára elképzelhetetlen, mintha ruha nélkül menne ki a szabadba. Gyakorlatilag a legtöbb kultúrában a kávé központi helyet foglal el.

5. A kávénak egyszerűen jó íze van

Kedvenc okunkat a végére hagytuk: a kávénak isteni íze van. Akár magában, keserűen, zamatosan, aromásan, akár ízesítve, nem lehet megunni. A csészénkben lévő kávé íze ezer tényezőnek van kitéve a bab termesztésétől, klímájától kezdve a szakértő pörkölő művészi kompozíciójáig.

Egy Etiópiából származó világos pörkölésű kávé íze semmiben sem hasonlít a kolumbiai sötét pörköléshez. Mindkettőt megtapasztalni és értékelni a kávé alapvető öröme.

Ahány ember, annyi oka van annak, hogy kávét iszunk. Vannak, akik azért isznak kávét, hogy átvészeljék a napot, mások azért, hogy megkóstolják a citrusos kenyai ízeket, és vannak, akik az irodai kávéfőző mellett állva szeretnénk jobb kapcsolatokat kialakítani a munkatársakkal, vagy csak egyszerűen nem akarnak kimaradni egy jó beszélgetésből.

Ha az irodai kávéfőzéshez a legalkalmasabb kávégépet keresed nézz körbe kínálatunkban: https://www.caffeservice.hu/lavazza-firma/

Mint kávéértékesítők- és szakértők minden izgalmas, kávéval kapcsolatos témát folyamatosan monitorozunk, és célunk az is, hogy vevőinket a legújabb trendekről informáljuk, amelyek a kávé piacát érintik. Sokan keresnek rá napjainkban a gombákkal dúsított kávéra, amit páran csodaszernek tekintenek, így szakirodalmak és tudományos kutatások mentén mi is megvizsgáltuk az ügyet. A gombával dúsított kávé lesz az új trend?

A gomba elterjedése a forró italokban

A modern egészségügyi körökben az a tendencia, hogy csodaételeket, szuperételeket és titkos, egészségjavító tulajdonságokkal rendelkező összetevőket keresnek. Sajnos ezeknek a szuper-összetevőknek a többsége a legjobb esetben kevés bizonyítékot mutat a hatékonyságra, sőt legrosszabb esetben káros is lehet. Leggyakrabban az igazság valahol a középúton rejlik, és több kutatásra és időre van szükség annak meghatározásához, hogy valami valóban előnyös-e, vagy csak egy újabb megalapozatlan lelkesedésnek van kitéve. A gombás kávé egyike ennek a középútnak, hiszen néhány erős egészségügyi állítást olvashatunk róla, ám kevés tudományos kutatás áll mögötte jelenleg.

Gomba a kávéban?

Az ízletes és tápláló gombákat szinte az emberiség hajnala óta használják élelmiszerekben, italokban és gyógyszerekben. Az sem újdonság, hogy bekerültek a forró reggeli italok birodalmába, hiszen sok országban gazdag hagyománya van a gombatea készítésének, beleértve Koreát, Finnországot, Kínát és Indiát.

A gombák előnyei

– A gomba jót tesz az emésztésnek

A gombák olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek elősegítik az emésztés simább működését, és talán csökkentik a kávé által okozott stresszt a hasban. A gombákban található prebiotikumokról és poliszacharidokról kimutatták, hogy hozzájárulnak az egészséges bélflóra és baktériumok termelődéséhez.

– A gomba segíthet a stressz kezelésében

Sok gomba adaptogén is, és fizikai és mentális egészségügyi célokra használják. Az adaptogének támogatják a mellékveséket, és csökkenthetik a stresszt. Egyesek arról számolnak be, hogy ezek a stressz-csökkentő tulajdonságok a kávé által ritkán okozott remegését is enyhíthetik.

Melyik gombák alkalmazhatóak kávéban?

1. Chaga gomba

A chaga gomba és a kávé Finnország, a világ első számú kávéfogyasztó országának kedvence. Antioxidáns és gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek, és támogathatja az immunrendszert is. Ez a mesés gomba finom, meleg, földes és kellemesen keserű ízű.

2. Oroszlánsörény gomba

Azok, akik az extra fókuszáltságra vágynak, érdemes kipróbálni az Oroszlánsörényt. Tanulmányok azt mutatják, hogy ez a gomba gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik, javíthatja a kognitív működést, és még az idegrendszer egészségét is segíti. Az oroszlánsörény egyedi, édesen zamatos ízű.

3. Cordyceps gomba

Azok számára, akik a reggeli kocogásuk előtt isznak kávét, a cordyceps gomba a kávéba egy kis pluszt adhat. A Cordyceps gomba javíthatja az állóképességet, és segíthet abban, hogy a reggeli álmosságot egy jobb edzésre váltsuk. Ezeknek a gombáknak az íze a cukrozatlan kakaóporra emlékeztet, földes, diós és enyhén zamatos.

4. Reishi gomba

A kora reggeli agyköd elleni küzdelemhez kipróbálhatunk egy reishi gombás kávét is. Ezek a csodálatos gombák csökkenthetik a szorongást, a depressziót, a fáradtságot és a gyulladást. Enyhék, földesek és csak egy kicsit keserűek. Más néven a Ganoderma kávéként is ismert.
Fontos azonban itt megjegyezni, hogy sok alaptalan szuperélelmiszerhez hasonlóan a ganoderma állítólagos egészségügyi előnyei is a jelenlegi tudományos kutatások szerint homályosak. A ganodermát körülvevő egészségügyi állítások egyikét sem igazolta még tudományos tanulmány.

A gombakávé hátrányai

Ezek a fantasztikus gombák sok lehetséges, többnyire azonban nem bizonyított egészségügyi előnnyel rendelkeznek. Sőt, van jellegzetes ízük is. Vannak, akik szeretik, vannak, akik nem bírják elviselni. Ahhoz, hogy valami zöld utat kapjon a hosszú távú emberi fogyasztásra, sok éven át átfogó kutatást kell végezni. A Ganoderma kávé például jelenleg nem rendelkezik bizonyítható előnyökkel, a Ganoderma kávé fogyasztásának hosszú távú hatásai ismeretlenek. Senki sem tudja biztosan megmondani, hogy a Ganoderma biztonságos-e emberi fogyasztásra éveken vagy évtizedeken keresztül, és nincs elegendő bizonyíték az egészségre vonatkozó állítások alátámasztására, amelyek indokolnák az esetlegesen felmerülő ismeretlen kockázatok vállalását, így mindenképpen azt javasoljuk, hogy mielőtt bármilyen fent javasolt gombát tenne bárki a kávéjába, annak felhasználásáról és egészségügyi hatásairól mindenképpen előzetesen szakértőtől, részletesen tájékozódjon!

Különösen fontos minden élelmiszernél a biztos forrás, tehát a megbízható forrásból való beszerzés. Amennyiben 100%-ban megbízható oldalról szeretnél kávét rendelni irodai vagy otthoni felhasználásra, válaszd a webshopunkat!

A frissen pörkölt kávébab illata az egyik legcsábítóbb dolog a világon, talán ebben egyetérthetünk kávérajongókként. A legtöbb kereskedelmi pörkölő egy nagy forgó dobban pörköli a babot, amely folyamatosan keveri azt, annak érdekében, hogy egyenletes legyen a pörkölés. Van azonban egy másik, kevésbé elterjedt módja a kávépörkölésnek: a forró levegővel történő pörkölés, amikor a kávébabok szó szerint lebegnek pörkölés közben. Most megvitatjuk, hogy az új típusú pörkölőgép hogyan alkalmazza az újszerű légpörkölési módszert, hogy egyenletesebben pörkölt kávét készítsen feleannyi idő alatt, mint a hagyományos dobpörkölő, és hogy nekünk, fogyasztóknak miért kell törődnünk a levegős pörköléssel a kávé íze szempontjából. Kezdjük!

Hogyan működnek a kávédobos pörkölők?

Mielőtt belemerülnénk a levegős pörkölésbe, nézzük meg röviden a dobpörkölők működését. A hagyományos dobos kávépörkölők nagy forgó hordók, amelyek a kávét úgy pörkölik, hogy forró levegőt vezetnek át a zöld kávébabon, amik rácsos alapon fekszenek. A közhiedelemmel ellentétben nem a fémdobhoz való érintkezés az elsődleges tényező, amely a babot megsüti; inkább a forró levegő végzi a munka oroszlánrészét.
A dob forog, hogy a bab egyik oldalát se érje nagyobb mértékben a forró levegő, és ne legyen túlpörkölve. Ezzel a módszerrel általában 15-20 percet vesz igénybe egy egységnyi kávé megpörkölése.

Hogyan működnek a levegős kávépörkölők? 4 előny, 1 hátrány!

A légpörkölők teljesen más módon működnek, számos előnnyel és bizonyos hátránnyal a dobos pörkölőkhöz képest.

1. Egyenletesség

A dobpörkölőhöz hasonlóan a légpörkölő is forró levegőt használ a kávé pörkölésére. Ahelyett azonban, hogy a babot forgatással fizikailag kevernék, érintkezve az alappal, a légpörkölők lebegtetik a babot a pörkölést végző forró levegő ágya fölött. A bab természetesen forog és forog, miközben a levegőben lebeg, és kivételesen egyenletesen sül. A dobos pörkölőkkel összehasonlítva a levegős pörkölő sokkal egyenletesebben pörköl, kevesebb erőfeszítéssel.

2. Sebesség

A légsütők másik előnye a hagyományos hordós pörkölőkkel szemben a sebesség. Egy egység kávé pörkölése így csak 5-8 percet vesz igénybe légpörkölőben, ami fele annyi idő, mint egy normál pörkölőben. A pörkölő vállalkozások számára ez gyorsabb feldolgozási időt és jobb skálázhatóságot jelent.

3. Konzisztencia

A légpörkölők további előnye a dobos pörkölőkkel szemben a konzisztencia. A légáramban hulló bab minden oldala automatikusan egyenletesen ki van téve a forró levegőnek; a dobsütők ezzel a kérdéskörrel máig megoldatlanul küzdenek. A konzisztens pörkölés egyszerűbb főzési folyamatot és jobb ízű kávét eredményez.

4. Ízlelés

Érdekesek ezek a technikai részletek, de mit adnak ezek nekünk, kávéivóknak? Nagyon sokat!
Kiderült, hogy a levegőn pörkölt kávénak kisebb valószínűséggel lesz kellemetlen keserű, égett íze, mert beépített mechanizmusa eltávolítja a pörkölés során a kávébabról levált nem kívánt maradék anyagokat.
Ahogy a kávébab pörkölődik, a külső réteg – az úgynevezett pelyva – megreped, és leválik a babról. A pelyva problémát jelent a hagyományos dobos pörkölőknek, mivel megéghetnek, ha nem távolítják el. Az égő pelyva sok füstöt termel, ami durva ízt kölcsönöz a kávénak.
A levegős pörkölőgépek ezzel ellentétben könnyen eltávolíthatják a pelyvát pörkölés közben, mivel az sokkal könnyebb, mint a kávébab. Ahogy a pelyva leválik a babról, felfelé fújják egy gyűjtőkamrába, ahol nem ég meg és nem füstöli meg a kávészemeket.

5. A légpörkölés hátránya

Még a professzionális pörkölőknek is előnyös lehet a levegős pörkölés használata, ha változtatni szeretnének a fenti dolgokon. Az ipari felhasználás elsődleges hátránya viszont a kapacitás, amely általában sokkal alacsonyabb a légpörkölőben, mint a dobos pörkölőben, ezért lehet az, hogy hiába jobbnak tűnik ez a módszer, az igazán nagy kávévállatok még nem tudják integrálni a saját működésükbe.

Ha igazán finom pörkölésű, és magas odafigyeléssel gyártott kávéra vágysz a legjobb technológiák mentén a Lavazza tökéletes választás lesz! Kapszulás vagy szemes Lavazza kávékínálatunkat fedezd fel webshopunkban!

 

Olaszország történelmileg gazdag kultúrával rendelkezik, és számos területen kiemelkedő. Ha Olaszországra gondolunk, akkor a csodálatos tájak és műemlékek, a művészet és a hagyományok, az ételek és a bor, de nem utolsósorban a kávé jut eszünkbe.

Aki járt már Olaszországban valószínűleg találkozott a következő mondatokkal: „Ideje egy kávénak”, vagy „egyszer együtt kell kávéznunk!”. Akár egy bárban, akár vendégként valaki otthonában, számíthatunk az olaszokra a kávéfőzésben és -ivásban.

De miért olyan különleges az olasz kávékultúra? Miért olyan finom a jó olasz kávé?

Tekinthetjük ezt a hagyományok, szokások és történelmi tényezők csúcsának. Míg a különböző régióknak megvannak a saját változatai, az alapok ugyanazok, mivel az olaszok soha nem adnák fel az eszpresszójukat, semmilyen körülmények között. A kávé az olasz mindennapi élet és kultúra szerves része. Még az idő múlását is jelzi, és állandó ürügyül szolgál a randevúzáshoz, találkozókhoz. Nem csoda, hogy a nemzetközileg legismertebb kávémárkák közül több Olaszországban született, mint például a Lavazza.

Az olasz kávé története eredetileg a 16. századig nyúlik vissza. Mióta az első kávét Velencében kiöntötték, az olaszoknak nem szűnt meg őszinte hódolatuk az ital iránt, s ez később az olasz kultúra igazi sarokkövévé vált.

A Velencei Serenissima Köztársaság az egyik első európai állam volt, amely kávébabot importált, amikor az elérte Európát. Az 1720-ban alapított, kiemelkedő és ikonikus Piazza San Marco-n található Caffè Florian a világ legősibb kávéháza. A múlt legjelentősebb nemzetközi személyiségei és művészei – mint például Johann Wolfgang von Goethe, Lord Byron és Giacomo Casanova – rendszeresen megálltak egy kávéra, miközben intellektuális beszélgetéseket folytattak. A Caffè Florian minden társadalmi osztályhoz tartozó embereket befogadó precedenst teremtett a kávéház társadalmi szerepének.

A 19. században kulcsfontosságú hely volt a kávéház. Olasz hazafiak és államférfiak találkoztak Torinó elegáns kávézóiban, hogy megtervezzék az ország egyesítését.

Angelo Moriondo 1884-ben bemutatta az új, rövid és tömény ital készítésére alkalmas találmányát, az úgynevezett eszpresszót, amelynek elnevezése a főzéséből ered: gyors, és minden fogyasztó számára kedve szerint elkészíthető. 1901-ben a projektet Luigi Bezzera mérnök felülvizsgálta, ami lehetővé tette ennek a speciális és új rendszernek az elterjesztését egész Olaszországban.

A könnyen elkészíthető energiabomba, az eszpresszó, gyorsan a századforduló emblémájává vált, sőt az akkor népszerű nagysebességű vonat is sebesen vitte a hírnevét.

Az eszpresszógépek népszerűvé váltak az amerikai bárokban, ahol a vásárlók asztal helyett a pultnál állhattak. Elsőként Olaszországban nyitották meg az ehhez hasonló stílusú kávézót, a Caffé Maranesi-t, amely Firenzében található: Caffè dei Ritti néven is ismert, utalva az „álldogáló emberekre”, akiket bent fogadtak.

A második világháború alatt a kávé alapvetően eltűnt, a Népszövetség által a fasiszta Olaszországgal szemben elrendelt embargó miatt, és helyébe a helyettesítők, például az árpa került.

Az általunk ismert olasz stílusú eszpresszó születés után sokan ötletet merítettek belőle, és megalkották saját változataikat, módosításaikat, ahogy tette például Achille Gaggia barista 1948-ban, a háború utáni időszakban. Gaggia bevezette az értékes babok új nyomásos extrakcióját, amely technika az olasz kávé történetében is fontosnak bizonyult, mivel lehetővé tette egy még koncentráltabb és aromásabb ital előállítását a jellegzetes krémával a felületén.

Köztudott, hogy az olaszok ragaszkodnak kultúrájukhoz és hagyományaikhoz, és az összetéveszthetetlen, erősen pörkölt ízű kávéjuk kétségtelenül hozzájuk tartozik. Egy aroma, amely tartalmazza mindazokat a keserédes tónusokat, amelyek megmagyarázzák, hogy az olaszok miért szerelmesek belé.

Ha igazi olasz kávéra vágysz fedezd fel webshopunk olasz kapszulás és szemes kávé kínálatát!

X